|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy
Aztán a Nap szívébe harag költözött,
Spártai harci vértezetbe öltözött,
És ezüstfényes csillagkardot ragadott,
|
|
 H
Hogy is lehet, ennyire
különböző a lélek?
|
|
 H
lépteim csendesek,
árnyékot nem vetek,
hullámot nem verek. |
|
 H
Ánizs mosollyal tiszteleg
A fiús
Június,
|
|
 H
Keresel. Kereslek.
Hol vagy?
Én itt. Te ott.
Jössz vagy menjek?
|
|
 H
A nyár, áramló lüktetése lassul
Bekötött szemmel botorkál az árva
Meleg sóhaját hűvösre váltja
Smaragd levelek színe aranyra barnul.
|
|
 H
mint árva szőke dallam
citera szól az égből
szilvából és abból is a kékből
pálinka illata száll halkan |
|
 Gy
Fekete zongora üregében
érted jajdul a húr, anyám,
dallamba mártott ujjad jel,
örök üzenet az idő falán. |
|
 Gy
Nincs vagyonom
se
szeretőm,
nincs hírnevem |
|
 Gy
Ha a jó Isten úgy akarja, hogy még éljek,
Nyugdíjas napjaimat házam ablakában töltöm.
Minden este, nap, mint nap,
A kék eget figyelem, benne gyönyörködöm. |
|
 Gy
Esteledik
mintha ma, versekkel
járnék egy úton |
|
 Gy
köszönöm csodád az égnek
és tovább kívánom perzselni
ha te is akarod,
hát kérd,
|
|
 Gy
Felettünk uralkodó rideg nappalok,
mint szemünket parázsló apró csillagok-
fülünkbe suttognak, majd zsibonganak.
Simogat engemet a hajnali harmat-
szeretetet kérünk...nem hatalmat! |
|
 Gy
Ülj az ölembe kedvesem,
Lágyan átölel két karom,
Füledbe súgom csendesen,
Hogy most a csókod akarom. |
|
 Gy
Kopog az eső párás ablakomon.
Esőcseppek fürdenek a tócsában.
Kandallómban pattog a tűzifa,
A falra fényjátékot varázsolva. |
|
 Gy
Rozsdás-tollú angyalok
kocognak az ablakon,
foszló virág-köntösük
rikkancs-színe beragyog. |
|
 Gy
Magas szikla ormán
Boldogkő vára,
Miskolc, Kassa útját, hajdan ő vigyázta. |
|
 Gy
A vörös haj, mely bronzba sötétlett,
s a bőre,
ahogy még mindig kihívón fehérlett.
S csak elképzeltem, amúgy,
|
|
 Gy
Régen érettségiztünk, de most,
egy estére ismét diákok lettünk! |
|
 Gy
Hűvös esők mossák
lombtalan fejét,
elcsúszik a sárban,
|
|
 Gy
tükrömben nézve meg :
út szélén ott a lány, |
|
 Gy
temessük gyönyörök mélyére
ami temetetlen árok a nő |
|
 Gy
Ősz van,esik csak esik.
Csodálkozom a csendes esőben
magányomban sírva,sorsom átkozom,
|
|
 Gy
Csendes eső hull most odafentről,
s a cseppek futnak végig ablakon,
bárcsak lelkem tépázott magánya,
suhanna így könnyekben arcomon. |
|
 Gy
"add a szót szádra óvatosan,
mert mit kimondsz törékeny,
mint sebzett lélek
és halkan suttogd:
SZERETLEK" |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
