|
 Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,208
|
|
 M
Csak álltam
és vártam
és vártam, |
|
 SZ
A nyugvó nap csöndjén megpihen talán
a szeretve elnyűtt csíkos ingen
és egy zöld harisnya lelógó lábfején. |
|
 Cs
Áradó illatos, bűvös-bűnös álmok
vöröset fehérrel összemostátok
léleknek, s szemnek nem alkothattok szebbet
Még ha az elmúlás mezítláb jön is. |
|
 Cs
Dörögnek a fegyverek
Halál sikoly hallik,
Jajgatnak az emberek,
Dörögnek a fegyverek. |
|
 Cs
Arcod oly távol ködlik fel tétován,
vonásaid már csak
a felhők között kutatom, |
|
 Sz
A fájdalom csendjében kiolvad a jónak rügye bennünk,
s így nem kell a közöny pusztájába temetkeznünk.
|
|
 Sz
Gratulálni szeretnék
A felnőtt keresztséghez
Biztos, hogy sikerült, hisz
Oly erősen kérted. |
|
 Gy
- mikor két karom összekulcsolom,
akkor is te simogatsz,
már tudom.
Örökre velem maradtál, |
|
 Gy
Hoffburgnak udvarán
demonstrál az ellen,
századbeli fegyverzettel velem szemben.
|
|
 Gy
Hogy el tudja feledni, el tudja végre
azt, ami azóta is annyira fáj,
hogy puha kezedet el kellett engednem...
mert tudtam, hogy valahol, valaki vár.
|
|
 Gy
Egy felvonót kell, hogy kezeljek,
Mérnöki diplomával, csak két gombot fogok nyomogatni.
Rövid volt a betanítás: A beszállásra hivatkozva,
Figyelmeztessem az embereket: Az ajtók csukódnak !
|
|
 Gy
Ölelj át, ha a világ bántana,
hagyd, hogy elbújjak benned
Legyél a menedék, mely ha volna
rá szükség, a mindenem lenne |
|
 Gy
Történelmünk viharmadár
Hömpölyög az, mint a nagy ár.
Kergettek az őshazából,
Menekültünk a tatártól. |
|
 Sz
Kitolt velünk az idő, tavasz nem volt,
a nyár jő, az is szépen bekopogott!
Miért nincs úgy, ahogy rég volt?
Valami itt elromlott! |
|
 M
Fekete karját tárta ki az ördög
s lett belőle vízözön a földön
rút leplét rázva cibálja a fákat
menekül előle, ember az állat.
|
|
 M
Megfáradtunk. Itt Európa csücskén
még kapaszkodunk, pedig nincs mibe,
karistolunk egy óriásfa rücskén,
és lógatjuk lábunk a semmibe. |
|
 Gy
Csak esett az eső
már napok óta...
már hetek óta!...
Bárkába menekült be
nyolc ember, rengeteg állat... |
|
 Gy
Dörög és villámlik,a mennybolt nem látszik,
nincs menekvés,jő a zivatar.
Boldogan áztunk,álltunk átölelve. |
|
 Gy
Elhagyott szavak morzsáját csokorba szedhetném
Szavaink testét lélekkel tölteném
Mint egykor róttunk a fának a háncsába
Hangzással tölteném, kötetlen lágysággal |
|
 H
Nem érdekel, akárki voltam
ingem, gatyám már rég elittam
füstös kocsmában virradóra
nem várok én már semmi jóra |
|
 M
Mikor parázs
fénye varázs,
mert ég,
táplál, hevít |
|
 M
Mint szoborkép – ülök itt lecövekelve
szerelem-merev dermedten bámulok -
lelkem úszik egy köd-fehér erdőben -
oly szépen lebeg e folyékony érzelem - |
|
 M
Fiatal férfi volt,
megtörten is helyes,
de a tekintete vibrált,
mint ki folyton kiutat keres. |
|
 M
esti hitek lusta verebek az ágon
szorosan egymás mellett
a lelkiismeret átlapoz világos
ég alatt dombok pereme felett
|
|
 Cs
Bár most tél fúj a templom-dombon, hideg tél,
Vén December Apó a trónra ült,
S míg büszkén uralkodik, arat, él a tél,
Tőlem a hit túl messze menekült.
|
|
|
|
Ma 2024. szeptember 21. szombat,
Máté, Mirella napja van.
Holnap Móric napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
