|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 A
Szerelmetes Erzsókom,
Adj pénzt, ha még vagyon.
Mire kell a neked megint,
Mire elszámolok háromig.
|
|
 A
Én nem tudom mért,de jó nagyon;
hozzád bújni fázós hajnalon.
Vállgödrödbe nyomni arcomat,
mikor ránk talál az alkonyat. |
|
 M
Égő mámorban elém hullva,
a lelkem örök harcban véled,
meggyötörve és porrá zúzva,
izzik a vágyad, forr a véred. |
|
 H
Asztal és ököl,
tűz és szesz,
kés pörög,
az éjfélhez.
|
|
 A
A régi seb éppen beforrt,
De felszakadt, friss vér folyt.
Ez az érzés fáj, megfojt,
Oh, régen az élet mily szép volt.
|
|
 M
Amikor szemünk összenézett,
amikor kezed tétován
kereste érintésem. |
|
 M
Vigyázz a tűzre
Ne essél a bűnbe.
Bűn a bánatod,
Ha azt vállalod |
|
 M
A jeges szél egyre csak
Fújja már. És nemsokára
havat is hord rá. |
|
 M
Elfogy a természet,
Elcsúful a kertészet,
Mert minden művé válik,
A kezed között szétmállik, |
|
 M
Kávéházi füstös,zsúfolt termeit járom én..
Ülök épp egy széken...gondolataim peremén.. |
|
 M
Minden éjjel az ajtód előtt áll,
Minden éjjel csendben vár.
Minden éjjel esik az eső,
Szembenézni a félelemmel sohasem késő. |
|
 M
őszbe hajló fény
tücsöknek muzsikáját
elraktározza |
|
 M
véralvadt éjszakában
magányom ablakában
versem kényszeredetten
indul feltámadásba
|
|
 A
Érdekesség, tenni előre egy számot ...
Több jelentésű szó,
Mely összegyűjt végsőségében sok napot,
Hogy megszülje az újat, csillagászati pontosságot.
|
|
 A
Piros hajnal ásít, röpül, az égre
Csókot lehel a viharvert lelkekre
Ők ugyanúgy maradnának sötét kalitkájukban
Csak már szabadon végre!
|
|
 Gy
Fölöttem súlyos átok
kering...kering,beborít.
|
|
 Gy
Szivárványszín könnyeiben,
suhan az érzés szívemhez,
|
|
 M
Esendő ember vagyok,
Halld meg imádságom.
Annyi vétket elkövettem,
Kegyelmet nem is kérek. |
|
 M
Boldog vagyok,
neked köszönhetem,
szívemből, mint a vulkán kitör,
izzik hömpölyögve a szerelem. |
|
 M
Tűzóltók laktanyájában,
Lánglovagok pihennek,
Készenlétben vannak mindig,
Hogyha tűz lesz, kimennek. |
|
 M
Szabadság, mit legyűrt a zsarnok.
Egy nép mely gyászol, s ünnepel!
Temetni jöttünk és siratni,
de e nép többet érdemel! |
|
 M
Lelkem szabad lenne,
szárnyalhatna az újat keresve,
de börtöne emészti. |
|
 M
Sínek, kapu..., majd újra sínek.
Észrevétlenül kiestek
a ruhákból a testek.
Feloldódtak a színek. |
|
 M
Egyszer jártam ott hol nem szeretnék többé
Lelkem vált homályos sötét hideg köddé
Nem kellett már semmi senki, sőt még te sem
Nem érdekelt már a nyomorult életem |
|
 M
Már az első nap káprázatos volt,
írtam is egy őszi falevéldalt...
Rekviemet az elmúlásról,
mert lényed csókja a szívembe mart.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
