|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Először pillangók röpködnek a hasadban.
Majd a szívedben tűz lobban,
|
|
 M
Felszárad a harmat, a Nap is fönt ragyog,
mindent kékben borítanak a virágok.
Fák duzzadt rügyei sorban pattannak,
tavasz van! A madarak is rikoltoznak. |
|
 M
Lépkedsz most a szivárvány alatt,
arcodra lágy eső cseppje hull,
talán dúdolsz egy ismerős dallamot. |
|
 Gy
elszáradt rég,
a nedv szívében |
|
 M
Fények táncoltak a falon,
mindenki legjobb arcát mutatta.
A földön sörösüveg halom,
hát igen, ahogy minden jó buliba. |
|
 M
Honnan jövünk, azt nem tudjuk
Az Uralnál tán a múltunk.
Oda vajon, hogy kerültünk
Csak azt tudjuk ott már éltünk. |
|
 M
A támadás elindult a jobb szárny kezdte,
A hatezer lovas megindult egyszerre.
Teljes vágtában a ruméliaiak közé,
Lett is nagy zűrzavar ennél a hadtestnél. |
|
 M
Szabad vagyok; szárnyaló szellem,
Szabaddá Te tetted szívem, |
|
 H
Két fiatal tizenéves,
Heverészik a réten,
Nézik a bárányfelhőket,
Hogy rohannak az égen.
|
|
 H
Vén tevepásztor, úgy, ahogy máskor,
sivatagba vezet karavánt.
Szél tovatáncol, homokba láncol,
pénzt keres evvel, és a magányt. |
|
 H
Uram!
Mosd meg a kezem,
mert nem simogatott, |
|
 M
Áldd meg Isten a magyart!
Mosolyát, mit eltakart
Villantsa bátran. |
|
 H
Matt papír-hegyek felett
száraz imádság koppan
és bíbor-színével csalogatja
a vágyak epicentrumát,
|
|
 H
Alszod kisded álmod, víg halálra várva
Ajándékként várod, mi szíved megnyugvása.
Színekről mesélnék, ki csak színvak vagyok
Te vaknak születtél, s élsz mint élőhalott.
|
|
 H
A
csend
halotti
magányát,
|
|
 H
Azt hittem, hogy minden rendben van a szívemben,
Gondoltam, megpróbálhatnánk együtt, kettesben.
Ám de történt velem valami szokatlan, váratlan,
Miképpen Hamupipőkével esett ez meg a bálban.
|
|
 H
Kismadár ült ablakodban,
szíve tegnap utolsót dobbant.
Szomorúság volt szemében,
de hű volt hozzád énekével. |
|
 H
Repülő szőnyegem startra készen,
Bejárjuk világot, ha szállsz vélem.
Együtt repüljük majd körbe a Földet,
Megnézzük, az emberek mit művelnek.
|
|
 H
A szürke égből szitál az eső,
Csak egyre hullik lassan, csendesen,
A Nap, mint fáradt igazságtevő,
Csak nyugszik egyre szégyenkezve fenn.
|
|
 H
Fáradt vagyok!
mintha
kilencven év
ülne hátamon.
|
|
 H
Szűnni nem hagyó belső kín
Belülről jövő testi csíny.
Figyelmet elvonó várás
Kinek semmi a fejfájás.
|
|
 M
Van, hogy a halál az egyetlen út
Mikor a boldog perc csupán fájó múlt
Ha szívem dobban de nincs aki hallja
Elhagyta őt szíved de ö csak a tied akarja |
|
 M
vajon pár év múlva is itt leszek,
vagy szívedben szép emlék leszek?
Nézed majd gyermeked,s lényében
veled akkor én is ott leszek. |
|
 M
Magányos vagyok nélküled .
Létem értelmetlen lett .
Mint egy emlékkönyvbe.
Félig leirt szerelmes gondolat . |
|
 M
Fejed fehér, leomló és vigyázó,
Miközben szádon gyűlik a gyönyör,
A teljes bíbor, minden mi virágzó,
Özönlik fel a földed mélyiből. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
