|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Meghalt László király, a nagy és dicsőséges.
Utóda nem lévén így a trón Kálmánt illeté meg.
Kálmán első Géza király idősebbik fia,
Kinek testvéröccse Álmos herceg vala. |
|
 M
Hol a boldogság, melyik ajtót nyissam?
Hol szívem végre nyugalmat talál, s
nem vergődöm kétségek közt hasztalan,
minek is, ha rám senki sem talál. |
|
 M
Két kis dalmata,
Pöttyke és Paca,
vau-vau, va-va-va.
|
|
 M
Mindhárom cica szeret játszani,
Egeret még nem tudnak fogni!
Egyik, ha szalad a másik utána,
A harmadik meg legutoljára.
|
|
 M
Elhalálozott a szöszi,
Mindig kedves és jó volt,
Ezért került menyországba,
Mint sok becsületes holt.
|
|
 M
Gondolatban még most is itt vagy velem,
Szinte érzem finom, lágy ajkad ajkamon.
Égető méregként áradsz szét bennem,
Nem ezt kértem, de még is csak ezt kapom.
|
|
 M
A régi Múzsák jóhír-patinája
Lett minden egyes mosolyodnak éke,
Múltnak, jövőnek minden koronája
Tiéd: Te vagy a cél, a tűz, a béke. |
|
 M
S újból a hajók szelet kaptak...
Tenger hangja őket hívja
A matrózok mindent elfelejtenek
S elfelejtik még kiáltásuk is |
|
 M
Ó, ez a történet
mit olvasok,
oly szívszorító,
|
|
 M
Annyi mindent szerettem volna,
elmondani még Neked!
Ám, gyorsan elmúlt a „titkos óra”,
s a búcsúzás elérkezett… |
|
 Gy
Tanár úr, az,
akiért itt vagyok:
kívánni szeretnék
boldog szülinapot. |
|
 M
Ilyenkor hiányzol igazán,
Mikor a magány magába zár,
S nem vigasztalsz már,
Csak a négy fal bámul bután.
|
|
 Gy
Majd kiderül, ha lesz elegendő eső,
Ha a termést nem veri el a jégeső, |
|
 M
Miért múlik el a szép,
Miért zöld mindig a rét.
Miért szállnak el a vágyak,
Miért nem csókol a szájad. |
|
 M
Fuvallatként jött érintésed,
menekülnék, de már késő,
felkavaró érzés mi
vonz feléd, |
|
 M
Hirtelen elönti a lelkedet,
Van hogy csak felemleget,
Vagy megszáll jó sok időre,
Nem szabadulhatsz tőle. |
|
 M
Már a vízben kapálózom.
Segítség, megfulladok!
Észre vehetnéd végre,
ember vagyok a vízbe. |
|
 M
Aranyló haját kibontotta a Nap
S a februári tavaszban
mámorosan daloltak a madarak.
|
|
 M
Mikor két szemébe néztem,
Tudtam együtt leszünk hóban,, fagyban, télben.
Álomszárnyon ring a hajnal,
Cinege éneke megvígasztal, |
|
 M
Mert elmúlik minden a kopott idővel,
ha utolsó sort is lekörmölte az élet,
a könyvfedél bezárul súlyos közönnyel,
tested fekete földbe,siratva, mélyed. |
|
 M
Kanyargós, vadregényes tájon,
hömpölyögsz vadul, szabadon,
Arany homok béleli ágyad,
mit széthordasz az utadon. |
|
 M
Órák, percek, napok nem múlhatnak el
úgy,hogy ne érezzem nem vagy mellettem.
Álmatlan éjszakáimon csak a gyötrelem,
mi magányomban csendben társam lesz.
|
|
 M
Nyomaid formálódnak láthatón
lábnyomaid a friss havon
Egy keskeny ösvényen halad
kezdő hóesésben megmarad |
|
 M
Amit hiszünk,
az a semmi.
Szemünk látatlan
énje, |
|
 M
Mióta árnyéka voltál egy fának
a Nap is téged került,
meglapultál,őszes életed sirattad,
'míg levedlett korodnak háncsa...
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
