|
Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
ha mondanám zavarba jönnél talán
könnycsepp ülne a vágy mosolyán
de te mégis tudod és mégis érzed
szavaink még némán is szépek |
|
M
Lassító szerelvény, sivalkodó fékek,
Lehúzom ablakom, unottan kinézek:
Tompa fények, elnyûtt arcú népek,
|
|
M
Alkonyba tûnõ,
Mozdulatlan árnyék:
Hideg éj elõtti
Szomorú játék. |
|
Gy
Neked elmondom
Hiszen te érted
Csendben rezgõ csillag
Hogyan réved
Bámulja a Földet |
|
Z
Nyugtot adsz a születõnek
Tiszta lehelettel,
Hogy még életben maradjon,
Mire jõ a reggel.
|
|
M
Engedd :
s fénybe emellek - |
|
M
Együtt az egész család egy csendes téli estén,
Kint vacognak a fák, fent csodafény a csillagok testén.
Különösen erõs, vibráló érzés lengi be a házat,
Ma nincs egyéb a szívünkben, csak alázat. |
|
M
ha alattam lenne ég s
nem rög
soha nem érezném
végét létemnek - |
|
Z
bevallom titkom neked
találkozásért veled
ördögé lehet
a lelkem
|
|
M
Szavakat írok
és sorok lesznek,
|
|
M
A jog minden társadalom egyéni sajátossága
Az embereken múlik annak igaz gyakorlása.
Hétköznapok viharában döntések születnek,
Melyek példaadó formái erkölcsiségünknek.
|
|
M
Igen, lett csoda,
A kék függöny mögött,
Életembe ott
Új remény költözött. |
|
M
Önkormányzat, segélyosztás,
Sok-sok szegény ember,
A többség szégyelli magát,
Van ki szólni sem mer. |
|
T
Hunyd le szemed Kedves,
Csókjaim elborítják tested.
Forró ölelésed szinte éget,
Úgy érzem meghalok, ha elengedsz. |
|
T
Eljött az este,s a sejtelme
mely körbevon,s magába fon
Kéjesen belém hatol,
s mély mámorba nyom
|
|
M
Ahogy zord sötétség lep el,
kísért néhány fehér lepel.
Sejtelmesen suttog az éj:
Kísértetszellõktõl ne félj! |
|
M
Bemennék az istállóba porosan, mocskosan,
Letérdelnék a pásztorok közt némán, hangtalan,
Folyna a könnyem, egyre folyna patakokban,
Ha megláthatnám a Megváltót édesanyja karjaiban. |
|
M
Ha felhõ van fent az égen,
A napfényét benned érzem.
Érzem lelked repülését
Nekem adja a reményét.
|
|
M
Hol a kitartás, ha nincs összetartás?
Hol a szeretet, ha nincs béke?
Hová tünt a becsület, a kölcsönös tisztelet? |
|
M
Oly kár, azért a levélért mely zörög
Tiszta álmomban szól örökkön...
A levélbõl vegyél
S a Holddal eskessél rögtön. |
|
M
Hull a hó, hull a hó
pattog a kandalló.
Karácsonyfa, sütemény,
minden ajándék a helyén.
|
|
M
Annyit beszélnek róla,
Én is reinkarnálódtam.
Nem az vagyok, aki vagyok,
Lehet, hogy máshol lakom? |
|
T
bekúszott a sötétség
lebegõ agyamba
tétova szarvas szökkent
szürkülõ utamba
|
|
T
Kínlódva napról napra, hétrõl hétre,
Máról holnapra, mindig évrõl évre, |
|
Gy
Míg lebukik mögöttünk a Nap
remegve hullnak a levelek elénk,
elmosódott éveink ráfelelnek |
|
|
|
Ma 2025. július 09. szerda, Lukrécia napja van. Holnap Amália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|