|
Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Egy döntés, ami mindent megváltoztat,
Amibõl azt gondolod, nem lesz már rosszabb, |
|
M
Bennem élsz, szívem kertjében
S ha egymagam ülök csendes estéken
Lelkem elhagyja fáradt testemet
Elindul megölelni gyönyörû lelkedet. |
|
Z
Nem felejtem el a dalát soha már,
Itt van velem örökké mindig ez a Rózsaszál |
|
Gy
Néhány percre elfeledem életem gondjait,
Hisz' mosolyod aranya jó kedvre derít, |
|
Z
Patak partján ül egy csíkász,
Olyan, aki mindenre halász.
|
|
M
És akkor madár szól, lágy zene csendül,
lúdbõr ruhát ölt a végtelenség. |
|
M
Gyönyörû volt, gyönyörûbb mint bármi más,
Szépsége felülmúlhatatlan, ez nem vitás. |
|
M
az éjszaka hold-bársonya
ha a földre lógatja fénynyalábát
|
|
M
De a legfontosabb dolog mégiscsak ezen a földön,
szeretni, szeretni, szeretni -
és feltétel nélkül - mindig tartozni valahová! |
|
M
Elsiet mellette a lelkem;
csak a tükrözõdést látja egy pillanatra, de lemarad |
|
M
A fal túlsó felén ott vagyok
Ott vagyok, várom, hogy hívj |
|
H
Azt hiszem nem láttál ilyet soha...
Mikor az õsznek sárga színe gyõzött
A levetkeztetett kertben
Egy késõi ág virágzott.
|
|
H
Nem dübörög még a Föld,
Pedig sokan kiáltanak.
Befejeztem a szenvedést,
Pedig cserbenhagynak már a szavak. |
|
H
szikrák csapnak szerte-szét
kerekek visítnak por s
zúzás törés emberi
sikolyok hangja elhal |
|
M
Gyûlölve szerettem elképzelt illatod,
felhõtlen, gyönyörû mosolyod. |
|
Gy
Gyáván gondoltam a gondolatra
Mégis inkább várok a következõ vonatra. |
|
Gy
simul a jövõ a múltban,
szépen, a hantjaink fölött.
|
|
Gy
Hiába a sok elszórt rózsaszirom;
Ajkamról velük fonnyadt mosolyom,
|
|
M
Minden vöröslõ levél nyílt seb õszi tájon,
Akár millió hazug szó fáradt ajkamon.
Búcsúzom mindentõl, mely valaha sugárzott.
Búcsúzom a lángtól, mely ontva forrott, |
|
T
Játszd el a halálodat
és rájössz nem is nagy áldozat!
|
|

Gyerekek az iskolában,
Arról beszélgetnek,
Leggyorsabbak a világon,
Vajon mik lehetnek. |
|

átnedvesedõ ceruzavonalak
szakaszosodnak ponttá lesznek
elmosódnak befeketítik
a hajdanvolt fehért szürkítik |
|
M
Fagyos a föld,és kopár a táj,
Nem tudunk szaladni tovább,
Feljön a bús magány,
Nem repülünk tovább. |
|
M
Hangom bársonyos dal, hallgasd!
Hajam omló bársony, simogasd!
Karom ölelõ lágyság, érezd!
Vagyok vörös rózsa, szeress! |
|
M
Szenvedést is vele élni.
Imádni s nem menekülni,
Elérni és nem feledni,
és szeretni ... és szeretni.. |
|
|
|
Ma 2025. július 07. hétfő, Appolónia napja van. Holnap Ellák napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|