|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
 H
Mosolyod, pillantásod, s az illat,
- S az a soha ki nem mondott mondat;
Csak mondd, - kérlek, mondd azt,
Hogy, te is ezt az álmot álmodtad!
|
|
 H
Ó borzalmak titkos angyala!
Számomra nincs menekvés?
|
|
 H
Felejtsd el hát -kerestelek.
Boríts fátyolt -nem leltelek.
Esedezem! Felejtsd nevem,
S nézd el eme "bûntettemet" |
|
 H
újra egymáshoz görget minket a sors,
kívánom,hogy találd meg bennem mindazt ,
mit most eldobtál magadtól.. |
|
 H
Sok mindent teszek, s tettem,
Mit mások nem értékelnek,
Hozzászoktak, nem hiányolnak, elfeledtek.
|
|
 H
Karjaimba zárom kispárnámat,
esténként úgy altatom el magam.
Elmesélem hiszékeny önmagamnak,
hogy "világomban minden rendben van!" |
|
 H
Térj vissza hozzám,ûzd el
félelmem örökre,s legyen
nyugodt a lelkem veled végre. |
|
 H
Tavasz, óh édes drága tavasz,
Nincs tõled szebb mi életet fakaszt.
Nyiladozó virágként köszöntöl reánk,
Ki minden évben beköltözöl hozzánk!
|
|
 H
Semmisnek venni Téged!
Oly lehetetlen, habár,
Veled együtt lenni, minden,
Egy kalodába zárt magány! |
|
 H
Tudni akarom, hogy velem vagy,
Akkor is, ha máshol vagy.
Tudni azt, hogy szeretsz,
Hiszed-e, hogy velem boldog lehetsz. |
|
 H
Kitaszítva ázok-fázok
Az egész csak egy rohadt átok
Kitúrt ez a társadalom
Elbukott az õrangyalom
|
|
 H
Remény teli jövõ várja, élni fog a nagyvilágban,
nem fog megbánni semmit sem,
fõként az elõzõ énje halálát nem.
|
|
 H
Ha magyar vagy, nem rombolsz, mindig építkezel.
Iskolát, kórházat, templomot a magyar embereknek.
|
|
 H
Egy fekete rózsa miért száradt el?
Életéért tovább küzdenie nem kell
Lefekszem hát a fekete mezõre
S ázom tovább a novemberi esõbe |
|
 H
Szikra lesz mindíg úgyhiszem,
Veled lesz jó a szerelem.
Így égünk el teljesen,
Az éles sziklaszirteken. |
|
 H
Hidd el oly nehéz ez nekem !
Tudni hogy csak az enyém
soha nem lehetsz. |
|
 H
Velem sírtak a szürke felhõk,
a tavasz megfagyott hirtelen,
a Nap virágai hervadtan hulltak rám,
míg betakart a bánat fekete köntöse. |
|
 H
Hej, az este megint itt van,
Ismét sok lett a sava,
Mi öli meg a sok savat?
Hát bizony a pálinka. |
|
 H
Költõk kaszálnak a síkon
aranyszínût válogatni. |
|
 H
Életem lehulló gyöngy,
Elhamvadó, földi kínpad,
Ó, Uram add bûneim bocsánatát,
Ha hív az égi színpad. |
|
 H
vaslovon szelíd tekintet
töltésen integet a pipacs
ábrándos lány, ég veled
elrohansz, mint a szép pillanat |
|
 H
Talán bántani fog, talán õ is úgy öl meg, zúz darabokra, mint mások elõtte,
S újabb, soha be nem gyógyuló, örökké vérzõ sebet szerzek, s nem tanulok belõle.
|
|
 H
Mi ez a varázs,
mi ez az ujjongó,
árulkodó szívdobbanás,
|
|
 H
Tudom neked is fáj, de mostmár életünk lejárt.
Szembe kell néznünk jövõnkkel.
S mondjuk fájdalmunkban :csak ez járt!!
Mert az idõ mindent elhantol, sebeket bezár.
|
|
 H
Utolsó szavaid keresem ,
Utolsó mosolyodról elmélkedem ,
Várom , hogy újra jöjj ,
Rám nevess ,
|
|
|
|
Ma 2025. november 30. vasárnap,
András, Andor napja van.
Holnap Elza napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
