|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Apámmal remélem már megbékéltél?- hisz melletted nyugszik
Már örökké!
Messze vagytok tõlem, de szobádban s szobámban
mindig ég egy mécses,hogy lelkeitek hozzám, hazatérjen. |
|
 H
Álmos alkony hull a hajnalra,
S te felébredsz, elalszol.
Telítsd meg álmod, ha kiürült tartalma,
Leszek benne pille, kivel játszol. |
|
 H
Megbújik egy virág tövében,
mosolyogva reá, senki sem tekint le.
Ám ha a virágot le is tépik,
azt valakinek szeretettel viszik.
|
|
 H
Hogyha engem viszont-
szeretne a Lánchíd,
- nem hiszem, hogy tudna
megszeretni mást így -, |
|
 H
adj jogot
vesszen a rút,
élethez ez legyen az
egyetlen út.
|
|
 H
A jövõ meghalt, eltemettem;
Fuldoklik a jelen: merre menjen?
Kísért a múlt: mivé lettem?
|
|
 H
Azt kérdezed, miért félünk, attól hogy meghalunk?
Talán azért, mert tudjuk, hogy halandók vagyunk.
Ha véget ért az út, és eljön az idõ, hát menni kell.
S hogy mi vár ránk odaát, azt senki sem meséli el. |
|
 H
Körülnézett, s látta, hogy egyedül maradt,
Egy könnycseppet hullatott, szíve megszakadt.
Szûziesen, fehéren a tiszta oltárra omlott,
Miközben egy sóhaj rázta meg a templomot. |
|
 H
minden napunk elsõ és utolsó
az út végén névtelen koporsó |
|
 H
Én nem ismerem
Milyen a szívem,
Buta kis bogár |
|
 H
Mi végre az önsajnálat,kicsim?
Mindened meglehetne... |
|
 H
Társaik csak sírnak,
Vizet adnak a sírnak,
Hol angyalok nyugszanak,
Míg a csillagok hullanak.
|
|
 T
Elhagyott poros szoba sarkában
Tûz pattogott, egy ócska vaskályhában
|
|
 T
Megáll a nap,
A sötét beáll,
Tested aktivitása
Lassan leáll.
|
|
 T
Megfásult emlék vagy nekem.
Egy kialudt vágy. |
|
 T
Nem.
Ne, lehet!
Nem szabad.
Ne szaladj! |
|
 T
Mibõl gondolod, hogy én mindent elbírok?
hogy a számûzetést én dalolva vállalom? |
|
 T
Te, aki odafönt hozod döntésed
a mi kárunkra, halldd szavam!
|
|
Osztálytársak, jó haverok, Voltak a középben.
Nagyon ritkán találkoznak, Egyszer tán egy évben.
V |
|
Megtört szemedben látom,
Öntudatlan gyermek-világom,
V |
|
Pont ma egy hónapja annak, hogy
végleg elhagytál, a szívem azóta is oly nagyon fáj.
V |
|
 T
Ádáz harcát vívja az orkán erejû szél,
porszívózni készül e világ felszínét,
|
|
 T
Nézd, hogy hull a rózsa szirma,
Hogy fehérbõl feketévé lesznek a színek,
|
|
 T
Mély álomba merült a város éjszaka,
De egy férfi még mindig nem ért haza,
|
|
 T
Nem kell még eltemetned
a pilleszárnyú érzéseket,
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 25. péntek,
Eufrozina napja van.
Holnap Jusztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
