|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Adni,osztani,másokra is gondolni:
Ez az igaz,örökös szeretet ára. |
|
Most, hogy ébren vagyok, felidézem álmom,
Hófehér, szép testét, magam el?tt látom! |
|
Nincsenek a régi arcok,
Egyedül járom a világot. |
|
Kismadárka szállt az ágra,
vígan csicseregve,dalolva,
|
|
Csacska csermely
Fut el?le. |
|
Utálom az életem,
Talán öngyilkos leszek. |
|
Árva már a kedves kispadunk.
Mi már együtt nem sétálhatunk |
|
?szi napfény simogatja ráncos arcom,
Jöttem, virágot hoztam a párom sírjára. |
|
Asztmondják az id? gyógyít,
az id? eltöröl... |
|
Nem kell t?lük semmi, futni messze el,
Hol a végtelenen túl is a boldogság ölel. |
|
De nem szólok, szorítom a szám.
Hangtalan fájdalom s a néma szerelem |
|
Ha mellettem vagy az olyan jó áldás,
érzem szíved lüktet? dobogását.
|
|
Nem kell már ölelésed, csókod,
Igazság, amit csak én látok. |
|
Valahol bennem, mélyen, egy hídon
Csaba intett és rám vigyorgott. |
|
Bizsergeted b?röm.
Alá etted magad. |
|
Szívem mélyén mégis örökre ottmaradsz
Ereimben fut tovább a sebes patak. |
|
Csókok édes mámora,
szívet lelket szorítja évek óta. |
|
A barátságunk jeléül ezt a verset neked adom. |
|
Leszek préselt virág, feledett könyvjelz? |
|
Megnémult a tudat mert bennem létezel s nem félek.
Vágy lakik a szívben testel testért könyörög, |
|
A kastélyudvar ünnepi fénye
Sz?r?dött ki báltermi ablakon, |
|
El?ször csak a nagy feketeség,
Majd viharos szél, s a pusztító jég. |
|
Fáradt szárnyaira ólomsúlyokat tettek,
Újra egyedül van, és ett?l ? retteg.
|
|
Csendes éjszaka, még a hold is alszik kedvesen,
Álom rebben szememre, szunnyadt lelkem keresve; |
|
Úgy villognak fent az égben,
Mint kicsiny kövek a napsütésben. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 22. kedd,
Móric napja van.
Holnap Tekla napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
