|
Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
V
Én azonban szeretem a nőket, nekem mindennap egy nőnap,
Kín lenne nélkülük a perc, vagy akár üresen tengő hónap…
Én mindennap és minden percben, szeretettel gondolok rátok,
Úgy kelletek… szeretettel a leánykörben elmondhatjátok. |
|
V
Van amikor egy betű
csak egy mélyebb lélegzés,
van amikor egy szó
csak egy halk sóhajba merülés,
|
|
V
Rózsaszínt fojtogató lila estén,
Megláttam életem szerelmét...
Ki tollat adott kezembe,hogy
Leírjam mit éreztem akkor este. |
|
V
Egyre többen vannak, akik már csak voltak,
Akik életükben, vidámságról szóltak.
Egyszer csak elmentek, mi meg sajnálkozunk,
Vagy éppen siratjuk, szenvedéses valónk.
|
|
V
Kint szürke,nyomott fény dereng
De itt bent körül ölel a puha csend
Kedvetlenül ébredek kezed keresem
Meleg,puha máris szorítja ujjaimat |
|
V
Május haván Afrikából
ideröpteti a mámor,
óvatos, vad, de nyugtalan,
színe dísze madárarany, |
|
M
Tiszteld és becsüld Őt,
Lásd meg benne a Nőt,
Ha: kedvesed, anyád,
Húgod vagy nagyanyád! |
|
M
Minden éjjel csak téged látnom,
ez legyen most minden álmom,
Megtaláljam, halkan, s titkon,
a szerelmed egy virág szirmon, |
|
M
Sem az ég, sem a föld nem tölti be szívem,
Elégek? Megfagyok? nem tudom magam sem.
Nem tudom, nem tudom, csak ez egyet érzem
Napom immár lehunyt, miért nincs hát végem, |
|
V
Lehullott egy falevél,
az eső megrozsdásította,
simán leereszkedett,
mint mindennap a Nap,
|
|
M
Örömmel nyugtázta,hogy kijött jól tette
Bár igen szikrázott a táj körülötte.
Ám szemének mi oly kedves mind meglelte
Makk dió,mogyoró etetőkbe téve. |
|
M
Csíkot sosem égre húzott,
füves pusztán él a túzok,
megismerni ezer közül,
egész alacsonyan röpül, |
|
M
S míg egyedül ballagok,
madárfüttyöt hallgatok,
Szép vagy erdő énekem,
érted szól az énekem. |
|
M
Átutazóban vagyunk itt e földön,
vágyom, hogy a kopár táj ruhát öltsön.
Bontson bimbót, lobbanjon csábos színbe,
méh zsongjon, s zengjen a rigó szelíden. |
|
M
Köszöntelek, mosolyos tavasz,
ugye, felkeresel még engem,
hisz még annyi sok szépet rejtek
bizakodó, szegény szívemben. |
|
M
de a körbe-görbe titok,
hitték is és találgatták
bizonytalan keresztapját, |
|
M
- Mi is a nagy költészet? Szélnek eresztett szó,
amellyel könnyen betakarod azt, amit nem tudsz,
amivel önmagunkat álltatjuk..., mert kényelmes. |
|
M
Lám, mindenkinek véges,
akármerre is dől a mérleg.
Ezért nem élni vétek:
hamar jő az elenyészet. |
|
M
Esteledik mire gazda haza ért,rőzsét hozott
ami a kemencébe befér,a jó meleg még elfér.
Asztal körül ül a család,gazda mondja az imát,
Áldás legyen e házra és erre a kics családra. |
|
M
Vagy mint madár a kalitkában
Tudnék dalolva lenni rab.
S feledni téged, oh szabadság,
Lehetnék én is boldogabb |
|
M
Nagymamácskánk jár sután,
Botjával kopog.
Mondom néki: Nagymamám,
– Hívd a doktorod! |
|
M
Ahogy a Hold megvilágítja a fákat,
Nekem úgy kellene felismernem mákat,
Ahogy a Hold megvilágítja a fákat. |
|
M
Büszke madár, az a fajta,
ki a kincset nagyra tartja,
farka hosszú, díszes-ékes,
beszélni és lopni képes, |
|
M
Akaratom még birkózik,
Letiporva, ágaskodik,
De már nincsen sok ereje,
Gyorsuló idő, elvitte! |
|
M
Öné a hálám szívből, igazán,
Mert úgy szeret – hogy maga fel sem fogja! –,
Mert nyugalmas lesz álmom ezután,
És ritkán látjuk egymást alkonyonta, |
|
|
|
Ma 2025. május 21. szerda, Konstantin napja van. Holnap Júlia, Rita napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|