|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
 Gy
Minden arc, minden szem
Engem nézett
Azt hittem, ennyi volt
Ez a végzet |
|
 M
Madarak, madarak, kicsinyke madarak,
Csiviteljetek csak vígan kertemben.
Apátok lenmagot mindenhova rak,
Daloljatok fülembe szerelmesebben! |
|
 Gy
Hozzád közeledve,
emléked melege
színeket gyújtott,
szomorú szívembe. |
|
 M
csend-árnyban rezdülsz
fény-léptû neszként suhansz |
|
 M
..........a Biblia Szereplõinek
sok év jutott. Eljátszottam
a gondolattal, Az - Enyémek: -
Hány évesek lennének? Most.
|
|
 M
Zuhanok magamban csendes õrületbe,
Részem lehetett örök kín-élvezetben.
Levegõ jéghidegen arcomba csap.
Megvet démon, angyal és pap.
|
|
 M
Józan, sivár világ, hideg értelem.
Nem vonz semmi. Nincs érzelem.
Fakószürke rózsa, illattalan virág,
már nem fáj a lét. Halott a világ. |
|
 M
Apám
úgy hiányzol
pedig sok éve már
hogy elhagytál |
|
 M
A balatoni dombtetõn hanyatt fekve
- miután már lekorcsolyáztak
a Balaton vizérõl az utolsó táncos-
lábú napsugarak is - az eget kutatom,
|
|
 M
Gyenge a Nap már
gyenge sugár,
vízcseppben csillog
a múló nyár. |
|
 Gy
Vélt bûne közben esdekelt Istenért,
Haját vágatta, zsák-vászont öltött;
Imát mormolt, s vágya még mit remélt? |
|
 T
Lehet büszkén,boldogan,
lehet gyáván,szokatlan |
|
 T
Roppant láncok tapodnak
tapodnak
véres árnyak szakadva
szaladnak
|
|
 T
Jaj te élet, ülve szánon
Lovak, kik ifjú életemben húztak.
|
|
 T
Habzó tajték a szám körül,
nevessetek, csak nevessetek.
|
|
 T
s ahogy belépek a menyek kapuján
halkan elhagyja gyöngyözõ ajkad
egy odaadó édes remegõ sóhaj
|
|
 T
..s míg légyottunk elmémben mézízû zsoltár
percgyönyör múlva látom.. talán sikerült már
|
|
 Gy
Szegény várja gyökereit vissza,
Szél rázza lelkét, mint rozzant ereszt. |
|
 Gy
Képzeletünk határain egy öreg diófa áll,
és ha félünk, beállhatunk alá, |
|
 Gy
Mosolyod bár szép volt,
De nem te adtad azt
Hanem a pillanat. |
|
 Gy
A hangod halk, elnyomják a fák zúgásai,
már nem hallom ha segítséget kérsz,
néha tényleg csak álmodtalak, |
|
 M
lovagi páncélok tûnnek fel a homályból
a gyérfényû csipkézett boltívek alatt
|
|
 Gy
Tenyerembe simul az õsz titka;
csöndre int most Õsz Asszonya... |
|
 M
Most olyan a táj,
mintha függönyön át néznél.
Néznél, de nem látsz tovább,
az orrod hegyénél. |
|
 M
Zúgott a szél, hátán röpködtek a testüket keresõ árnyak,
Keringtek a mezõ felett, majd a holtak sikolyával eggyé váltak. |
|
|
|
Ma 2024. május 19. vasárnap,
Ivó, Milán napja van.
Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
