|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
Hogy lehet keserédes a lét,
Ha csókodból iszom szíved zenéjét,
Ragadós a mosoly ajkadon,
Boldogít a tudatod. |
|
 M
Most itt ülsz az ablakod előtt mélán,
hallod, hogy monoton kopog az eső.
Lelkedben ordít a fájdalom némán:
s rajtad kacag a nyájas potyaleső! |
|
 M
Ma, tépve zordabb kínoktól
rá is irigykedünk,
elpusztított gyermekkorunk,
így lesz boldog nekünk. |
|
 Sz
Hó terítette fehér subáját,
ébred a hajnal, álmos és fázik,
vacogva kel fel a reggelünk is.
|
|
 Sz
Tudod nehéz ez most nekem,
Elpazaroltam az életem.
Megpróbálok most már csak élni,
Nem nem akarok a gondolatoktól félni.
|
|
 Sz
Pallótól pallóig
lábam alig halad;
fejem felett csillagokat,
tengert vélek alant.
|
|
 Sz
Mért
Várjam
A tavaszt,
|
|
 Sz
Tavaszról álmodtam az éjjel,
Már itt volt egészen
Fényesen ragyogott a Nap
Melegítette arcomat
|
|
 Sz
A szerelem, halhatatlan.
Még mindig épp úgy gondolok Rád,
mint, amikor először megláttalak
és oda jöttél hozzám.
|
|
 Sz
Sötét bársonyként
Leborul csillagos ég.
Hull… ónos eső!
|
|
 Sz
Úgy lennék én a perc, egy a sok közül,
Mi órák lapjain átal rohan, körös körül,
Nem nézvén időt, csak elmulasztva azt,
Magamat hajszolva, ahogy tél a tavaszt,
|
|
 M
A félelem mindig csendes,
folytonos a veszélyhelyzet.
Ránk törhetnek betegségek,
álbarátok, ellenségek. |
|
 V
Ki ismerte az érzelmek tengerét,
Vágyódó szívek rejtekét,női lelkek
Lángoló szerelmét. |
|
 Sz
Lábam, megmentelek,
csizmát veszek,
miből párat, ha megkopott,
|
|
 Sz
Tollat fog, jegyzetfüzetet,
billentyűn tétováz.
Mindent leírni nem lehet,
s ne legyen cukros máz
|
|
 Sz
Kósza szél miről regél?
Suttogja, szeretet él,
Tárd ki a szíved és várj.
Bánni nem fogod, remélj!
|
|
 Sz
Aki mestere a szónak,
tömegek előtt is bátor, büszke szónok,
meggyőzően beszél és teljesíthetőt ígér,
|
|
 Sz
Üdvözölve légy ma, március elseje!
Madáretetőink vendégekkel tele.
Elfogyott sok dió és napraforgó mag,
Vártuk, hogy örülhessünk már a tavasznak.
|
|
 V
Pár szót szerettem volna
beszélgetni Veled!
Hogy lássalak egy pillanatra,
hogy nézzelek némán |
|
 V
Nevetség tárgya már az is, hogy lélegzem,
Ha mosolyom az egy bűnöm, hát vétkeztem,
De életem több annál, mint holmi komédia,
Persze nem baj ha vicces, addig sem tragédia, |
|
 M
Finoman hozzád simulni volna jó,
hogy ízleljem csókod, mint édes nedűt.
repítsen az egekbe egy űrhajó,
rajta halljunk vágytól síró hegedűt. |
|
 M
Egy szép napon ráakadtam,
Megvettem és boldog voltam!
Elültettem, öntözgettem,
Gondoskodva nézegettem, |
|
 M
Kérdezték őt dedós szinten,
Ismétlés, mondhatni csak!
Tavaly voltak, ötödikben
A földrészek tananyag. |
|
 Sz
A csend a jó. A zümmögő,
ketyegve röppenő idő
idegpályák rostjain át
oroz tőlünk harmóniát.
|
|
 Sz
Csontos ujjával kaparász a fagy,
a test didereg, szeizmográf az agy,
a zsibbadalom szinte részegít,
a hó a tájra lepedőt terít,
|
|
|
|
Ma 2025. június 07. szombat,
Róbert napja van.
Holnap Medárd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
