|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Lábam, megmentelek,
csizmát veszek,
miből párat, ha megkopott,
|
|
 Sz
Tollat fog, jegyzetfüzetet,
billentyűn tétováz.
Mindent leírni nem lehet,
s ne legyen cukros máz
|
|
 Sz
Kósza szél miről regél?
Suttogja, szeretet él,
Tárd ki a szíved és várj.
Bánni nem fogod, remélj!
|
|
 Sz
Aki mestere a szónak,
tömegek előtt is bátor, büszke szónok,
meggyőzően beszél és teljesíthetőt ígér,
|
|
 Sz
Üdvözölve légy ma, március elseje!
Madáretetőink vendégekkel tele.
Elfogyott sok dió és napraforgó mag,
Vártuk, hogy örülhessünk már a tavasznak.
|
|
 V
Pár szót szerettem volna
beszélgetni Veled!
Hogy lássalak egy pillanatra,
hogy nézzelek némán |
|
 V
Nevetség tárgya már az is, hogy lélegzem,
Ha mosolyom az egy bűnöm, hát vétkeztem,
De életem több annál, mint holmi komédia,
Persze nem baj ha vicces, addig sem tragédia, |
|
 M
Finoman hozzád simulni volna jó,
hogy ízleljem csókod, mint édes nedűt.
repítsen az egekbe egy űrhajó,
rajta halljunk vágytól síró hegedűt. |
|
 M
Egy szép napon ráakadtam,
Megvettem és boldog voltam!
Elültettem, öntözgettem,
Gondoskodva nézegettem, |
|
 M
Kérdezték őt dedós szinten,
Ismétlés, mondhatni csak!
Tavaly voltak, ötödikben
A földrészek tananyag. |
|
 Sz
A csend a jó. A zümmögő,
ketyegve röppenő idő
idegpályák rostjain át
oroz tőlünk harmóniát.
|
|
 Sz
Csontos ujjával kaparász a fagy,
a test didereg, szeizmográf az agy,
a zsibbadalom szinte részegít,
a hó a tájra lepedőt terít,
|
|
 V
Hófödte tájakon
siklik a szánkó.
Kisebb-nagyobb dombokon
gyermekhad ricsaja szól. |
|
 V
Anyukám és az apukám
között ültem
Talán,tíz éves ha lehettem
hallgattuk éppen |
|
 V
Szó nélkül maradtam,
bíz’ el kell, hogy mondjam,
Akár az álom, amire vágyom...
Teljesíted minden kívánságom. |
|
 Sz
Halk nesz, lassan téblábol az erdő fái között,
Kíváncsi holdfény mutat utat, a liget mögött!
Halk nesz, lassan téblábol az erdő fái között.
|
|
 Sz
Pirosan pirkad a hajnal,
hideg szél vágtat, kertekben nyargal.
Száraz faágak recsegve sírnak,
árva madárka reszketve jajgat.
|
|
 Sz
A dombtetőn megtalált az alkony,
gyorsan és szótlanul jött megvallom.
A felhők narancs- vörösben úsztak,
bíborban és bársonyban búcsúztak.
|
|
 Sz
Egy magányos év az égnek túlontúl elárvult fellegén,
Nem ad választ ha kérdem, vajon él e még az őszintén?,
Elbutult mellettünk az idő, mit a hibáink súlya lassúvá tett,
Pedig rohant a világ nem törődve velünk, kiket itt felejtett,
|
|
 Sz
Lakat a szavakon,
Cérnával bontja ki alakom,
Bár csak máshogy volna angyalom,
|
|
 Sz
Kis parcella, közemberé,
a méz miatt döftek belé
fullánkot! Hétszer is!
|
|
 Sz
A hold, a nap nem választ,
csillag is rejtőzik,
de gyenge fényt még áraszt,
hó alatt vetkőzik.
|
|
 Sz
Én őt eddig a pech álarcában láttam,
Azt meg, hogy majd leveszi, hiába vártam.
Fájdalmam nagy, szinte narkózisban vagyok,
Így azt sem tudom, már élek-e vagy halok.
|
|
 Sz
Érzed?
Tedd ide a kezed, most megdobbant a szívem.
Hallod?
|
|
 Sz
Libikóka az életem,
Egyszer lent, egyszer fent,
Libikóka az életem.
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 18. hétfő,
Ilona napja van.
Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
