|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Szóról, ha sejtené
a száj, mily’ súlya van,
mielőtt azt kiejtené,
megrágná gondosan.
|
|
 Sz
A zúgó hideg
Köpeny alatt, csak durmol
Alvásra sarkall.
|
|
 Gy.
Láttam, amint ott ült a tó partján, búsan, egyedül,
tekintete komor volt, messzi távolra révedt.
Ült a csend, még a szél sem rezdült, arca halovány volt,
mint a hófehér rózsa, s mélyreható, úgy rémlett.
|
|
 Gy.
Átöleltek testbeszédű érzéseim,
forrón éreztél magadban.
Nyarat perzseltem beléd.
Különc lényem megnyitott, |
|
 Gy.
Megható, könnyes-szerelmes
Történeteket a költő
Megverselni ugyan lelkes,
Ámde erszényt mivel tölt ő? |
|
 Gy.
Pihenni vágyok, mint télen a hóval borított fák.
Pihenni vágyok, miért susog furcsán az éjszakám?
Eszembe jut ifjúságom mosolygó szarkaláb-csokra,
|
|
 V
De szép fehér a táj! A hó, mint szűzi, lágy uszály,
a dombra simulva tündököl,
a lanka, ringató, kék öböl,
ölébe’ büszke zöld fenyők. Varázsos jégvilág! |
|
 Sz
Ha buta „virágnak” mondja,
bölcs miért dohog?
Ha szakember „osztályozza”,
az sem jobb dolog!
|
|
 Sz
Magányos, borús őszi éjjelen,
felvillannak bennem az emlékek.
Szobám csendje mellém telepedett,
|
|
 Sz
Elcsendesedett a ház,
furcsa a magány,
a két öreg üldögél.
|
|
 Sz
Miért van itt mindenki bohócsipkában?
Tán’ csak nem elment az idő és farsang van?
És mi ez a sokféle fánk itt az asztalon?
Bármelyiket ehetem én, két kézzel, vakon?
|
|
 Sz
Azonnal felejtsd el az önsajnálatot,
indul el, menj ki a természetbe!
A lehetőségeket tudom, megleled:
ülj le egy padra, s figyelj a csendre!
|
|
 Sz
A Hold ragyogása, lelkem tisztulása,
mennybéli álmokkal vezet feléd.
Szívem hangjátéka, fények mennyországa,
halkan súgja, hogy ne félj!
|
|
 Sz
lelkem gondolatai arra utaznak.
Sötéten borul rám a mindenség,
elveszek benne.
Mély... Olyan mély ez az este.
|
|
 Sz
Barátkozz meg Magaddal,
Barátkozz meg sorsoddal !
Az élet szépséggel is teli,
|
|
 Sz
Itt a maszkabál ideje, csinos maszkot öltünk,
Fölveszem a bohócsipkám és arra lődörgünk…
Ez már a farsangi mulatságok ideje,
Mindig megjön, ha elmúlt vízkereszt el megye…
|
|
 Sz
Harangok a torony alatt.
Míg az ég járta át,
ezüst lábuk oly’ fürgén vert
minden melódiát!
|
|
 Sz
Fürdőzz meg szelíd Nap fénysugarával,
törölközz színes falevelekkel.
Két karoddal öleld át a világot,
úgy fújja el a szél félelmedet!
|
|
 Sz
Felé egy kandúr, fekete
Mászik a fára fölfele,
A szeme izzik, karma éles,
Szegény madárka sorsa véges.
|
|
 Sz
Szeretnék megnyugodni,
Sorsommal békét kötni !
Barátim, kik szerettetek,
Mára már elfeledtetek ?
Hol a sok szép boldog óra,
|
|
 Sz
Lehet, más szó is van bőven,
Odaillő, megfelelőbb,
De én megmaradok ennél:
Sajnálkozás, kifejezőbb!
|
|
 V
Olyan nagy a csönd, szinte hallani,
Reggel ablakot nyitok és kitárom,
Madárkák csőre koppanását várom,
Örömmel veszem, meg kell vallani. |
|
 V
Ennél csak jobb lesz az új év.
De ezt csak remélni lehet.
Lesz új dátum és lesz új év.
Minden új úton mehet. |
|
 V
hol elhagyja a remény is, -
hogy Isten gyermeke.
Teremtőnk szép tekintetét
bár látni vágyom én, |
|
 Sz
Ne panaszkodj, nyisd hát ki a szemed:
Látod? Hópihe szálldogál odafentről.
Puha, bársonyos. Nyújtsd ki hát kezed!
Érzed a nyugalmat, a csendet a téltől?
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 24. csütörtök,
Gellért napja van.
Holnap Eufrozina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
