|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Jólesik hallani, a kedves szavad
Ha néha rám is, egy-egy marad
Hisz tudom, jó rég volt az nagyon
|
|
 Sz
Ajkaid őszi napsugárként
felszárítják könnyeim.
Érzem gyengeségem,
|
|
 Sz
A kandalló előtt ültünk ketten,
Parazsa gyéren világított
Néma csendben....
|
|
 M
Nem győztes a verseny,
mégis sok pénz a perselyben.
Nemes célra adták,
rászorulók kapták. |
|
 Sz
Átmentem sokszor az országhatáron,
velem jött rám szakadt fájó magányom.
Nincsen már új cél mi vágyamat átfon,
de maradt szívem rejtekén egy álom.
|
|
 M
Maró könnyet sírok belül éhgyomorra,
letepert a kór, leküldött padlóra.
Egy élet kevés volt, amíg építettem...
a kártyák tömege betemetett engem. |
|
 Gy.
A virág illata és körvonala között
vannak érdekes és erős kötések,
a briliáns nem ad fényt, amíg törött
a gyémánt homályos, zavaros - vétek -. |
|
 Gy.
Az egész világon keresik,
az olyant, mint ők,
angyalt emberi testben, csak
egy egyszerű nőt. |
|
 Gy.
Valóságos álom, megérintett éjjel,
Holdfény sem ragyogott, gyorsan szerteszéjjel,
Szenderült kis csillag, pislákoló fénye,
ragyogott halványan, a sugármentes éjbe. |
|
 Gy.
Rettegek!
Nélküled?... gondolni sem merem.
Oszd meg a búd és bánatod velem,
könnyíts lelkeden, hogy ne rettegjek. |
|
 H
A lapok felelnek
és fednek,
helyettünk is lépnek.
|
|
 H
Hatalmasok…
Felelősséget mikor vállaltok? |
|
 H
Egyszer úgy
múlok el majd én
Mint a sárgán
ragyogó napfény |
|
 M
Hálás vagyok az őszi napfénynek,
aranyszín melege simítja arcom,
hálás vagyok a hőség elmúltának,
ősz énekével magam gyógyítgatom. |
|
 M
Poharam szájáig, már elért a víz szintje,
mely szeretetet hordoz, lassan mindenkire.
Ragyog már a hajnal, felkel már a napfény,
szeretlek kis szívem, ez az örök tény! |
|
 M
Mikor a szived összeszorul,
A könnyed kicsordul.
Valami fáj amit csak te tudsz,
Titkon feljajdulsz ! |
|
 Sz
Szerettelek, még ma is szeretlek,
Tenni már nem tudom e szerepet.
Enyém nem vagy, kín mar, mint oltott mész.
Lépnem kell, diktálja a józan ész.
|
|
 Sz
Tán csak tövismadár voltál egész életedben,
ki ahányszor énekelt, annyiszor belehalt,
akkor is, ha csodáltak és bámultak olyankor,
s a nagyvilág elnémult fényes dalod alatt.
|
|
 M
Álmosan nyújtózik a reggel,
tejködben úsznak a völgyek.
Nap fényét rejti felhőlepel,
az ég szeme esőt könnyez. |
|
 M
Zuhogó esőben futni
Tán egy csodára várni
Minél közelebb bújva
Csak hozzád simulni |
|
 Sz
Hazánk sorsa állandó!
Reményünk; egyszer mi is urak lehetünk.
Reményünk elszállt; bank-pénz rabszolgák lettünk.
|
|
 Sz
Ha fáj a test, sír a lélek,
elfáradtak, pihennének.
Születünk, élünk, meghalunk,
az elmúlás az otthonunk.
|
|
 M
Bekövetkezett,amit tudtam
de nem vártam.Az elmúlás
Hónapjával Te is tovaszálltál. |
|
 M
Napsugárnak fénye, most már reámragyog!
nekem is fénylenek, a tündöklő csillagok!
Halvány remények most, valósággá válnak!
Gyémánt gyöngyei most! - Égnek a csodának....! |
|
 M
Napkorong Gyöngyszeme
Könnyem potyog Érted,
Lelkedet éreztem,
Ismertelek Téged. |
|
|
|
Ma 2025. június 12. csütörtök,
Villő napja van.
Holnap Antal, Anett napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
