|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Több mint száz éves fából faragott
Dante szobra állt az íróasztalán,
ahol gondolatai kószáltak egymásután. |
|
 H
Látod, újra itt vagyok
És csak előre hajtok
Nélküled minden nap meghalok
Érted minden, reggel feltámadok
|
|
 H
Télutó poétikája:
Modern közhelyek;
Minden sora álmatagon,
Lustán nyekereg.
|
|
 V
A vágy legyűrt, hogy járjak
Az erdőn szerteszét,
Dalával száz madárnak
Hol zeng a tiszta lég. |
|
 Sz
Bontsd ki szárnyaidat
Simogass aranyló színeiddel
Emelj fel, ne hagyj el,
|
|
 V
Kérve kérte Mama-tündért:
meséljen néki egy mesét;
mesét, mely az angyalról szól,
ki éjente álomport szór, |
|
 V
Amikor megszülettem,
vércse vijjogott felettem.
Kemény szigorral neveltek,
nem szerettek,semmibe vettek, |
|
 V
Szerelem, mi hatalom.
Egy láng, amely tán örök.
Lélekedző bizalom,
az út bármilyen rögös... |
|
 V
Kacsázni a tó felszínén,
Vadkacsázni nádas szélén,
Horgászni a Balatonba,
belenézni a Vezúvba, |
|
 V
Ébred a kelet, a nyugat elenyész,
sötét felleget hordoz ma a szél.
Ördög porondján istenek küzdenek,
enyém Jehova, Allah a tied. |
|
 V
Milyen tiszta árnyék
hajítja a lányt a fénybe?
Majdnem semmiség,
egyedüli, nem pecsétes,
|
|
 V
Álmomban semmit láttam,
A közepén csak én álltam,
Álarcban egy világban,
Melyet magamnak kreáltam, |
|
 V
Kárpátok karéján hímfarkas üvölt,
felhőt markol félőn a reszketeg hold;
havasi legelőn fagyos szél süvölt,
komondor őrzi a népes juhakolt. |
|
 V
Csónakunk lebeg a tó vizén,
álmunk mélázva benne ring,
vijjog egy héja, fenn kering,
reszket a tükrön a szűzi fény. |
|
 V
Holdezüst harmat
csillog a kerten
pacsirtaszótól
hangos a reggel |
|
 V
A kávéház asztalához kissé sápadt arccal ült le
a huszonéves zeneművész kedvese kezét fogva.
- Megbocsásson…Ezt a művet egy művész-barátom küldte -
Húzta ki a borítékból – s asztalt ért egy halom kotta |
|
 V
Honnan jöttél, csavargó szél?
Tegnap vajon hol rejtőztél?
Jól lehűtöd még arcomat,
ezer kezed csiklandozgat.
|
|
 M
A partra vetett egy hullám,
tengerbe fulladtam: hullám.
Körül vesz kíváncsi tömeg,
több nyomozó körül liheg. |
|
 V
Lapozgatom életem regényét,
oldalról-oldalra átgondolom,
mit hagytam ki, ami szép,
mit nem írtam bele, ami sokat ért. |
|
 V
A láng még lobban,
jussa igézet,
felkelő napban
titka nem éget. |
|
 M
Lelked hegy felett lebeg,
még itt marad kezed nyoma.
Sokan vannak, kik nem felednek. |
|
 V
Megpihentél, szíved utolsó dobbanása elcsitult,
Fáradt tested nyugszik, lelked fényben megtisztult.
Angyalszárnyon pihen sóhaja a szélnek,
Magához kéretett Urunk, véget ért a földi élet. |
|
 V
Vadak legyünk erdőn,
zörgessük a gallyat,
záporozzon szirom
- patanyomba’ tócsa!
|
|
 V
egyszer még keresni fogjuk egymást
már itt a perc mely elnyel mint a föld
gyönyörben amit gyűlölet elvár
hazug pohár hazug borokat tölt
|
|
 V
Köszönök mindent, jó barát,
Mert az voltál, és mert igaz volt,
A réti füvek illatát,
Fölöttük holdat, karcsú sarlót; |
|
|
|
Ma 2025. július 02. szerda,
Ottó napja van.
Holnap Kornél, Soma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
