|
Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Ha aggódó gondolat
Néha megkörnyékez,
Tudd meg, hogy egy valaki,
Érted mindig jót tesz! |
|
M
Rád ezért is dicsfény szálljon,
mert ezt látom, mert ezt hallom,
érzem, élem, élvezem! |
|
M
Szomorú lesz az idő
Hűvös nyirkos levegő
Erőtlen gyenge fénye
Felhők mögé rejtve |
|
V
Óvón karoddal átölelsz,
még künn fehér
hólepel borítja a tájat.
Bent a meleg szobában, |
|
M
Szerkocsiban a vágy szén helyett
Tölti ki a hajtó elegyet.
Víz helyett erünkben véráram,
De nem lesz gőz, az nem vágyáram. |
|
M
s mint újszülött, oly selymesen finom
a bimbók körül lélegző szirom,
az ég széttárja felhőnyi kezét,
s nagy kékbe bugyolálja gyermekét. |
|
M
Édesanyámnak volt egy
különleges ruhája,
fenséges darab volt,
de sosem láttam rajta. |
|
M
Fenyőfáknak friss illata kísérjen utadon,
emlékemben közös sétánk útjait kutatom. |
|
M
De amikor meg kell tenni,
visszanézni nem szabad
bölcs embernek kell ott lenni
akkor, ha a lélek szakad! |
|
H
Van egy hely ahol időtlen az élet,
ahol a testtől elszakad a lélek.
Járt útra térek, őseim előttem,
vissza megyek oda ahonnan jöttem? |
|
H
Földre hullt az ég oly rég,
Az angyalok köztünk járnak,
A glóriát lecserélték,
|
|
H
Jó anyám tojásért küldött,
a húgom teknőben fürdött,
mindig is jó gyerek voltam,
vissza én sohase szóltam. |
|
V
Láttalak, - (olykor szamócaszín ruhában,
s olyban is, mint virágzó tarka rét;
...Mályvaszín ingben, lenge szoknyában)
- De mindig is féltem kérni szíved kegyét! |
|
V
Buda várán már régóta a lófarkú
Volt a lobogó,mikor egy nap,vén
Hosszú szakállú dervis beállított.
Gül-Baba néven bemutatkozott. |
|
M
Jel kellett rég nekem,
hogy még szeretsz:
jelezte ez
sekély szerelmemet. |
|
Sz
Az esti fény lelkembe mélyen lát
magányos szobámba - ablakomon át
hagyom, s titkon - merengek életemen.
|
|
V
göröngyök, hullámok, ködök,
kemény, lágy, tömör,
föld, víz, levegő
élet, gyász, örömök, |
|
V
Sötét kapualjban vette a drogot,
dohos pincében voltak a találkozók,
várták kannás-bortól részeg haverok.
Nyomban vénájába döfte az anyagot. |
|
V
Örült vagyok, hogy egyedül csámborgok?
Vagy tán azért, mert magamban csacsogok?
Marakodnék koncért, mint silány ebek,
Közben észlelem, beköptek a legyek.
|
|
V
Elfogyott a papírlapom,
kipróbálom most a falon.
Milyen szépen fog a filcem!
Le nem mossa senki innen.
|
|
V
Káosz ül a sorokon,
Szavakkal dobálóznék,
S épp azon gondolkozom,
Ezen mért is rágódnék? |
|
V
Szökőnapon,
Szökőnapon...
A világ: túlzsúfolt vadon. |
|
V
Egyszer volt, hol nem volt... a mi földünk áttetsző,
olyan, mint a hegyi patakok összessége,
mint ki önmagában dúdol, tisztán csengőn, élőn,
de később belsejében minden elsötétül, s előtör a nagy fájdalom. |
|
V
Ily pompához, Istenem,
Bűverőd, ez szent hitem,
Nyájas lelkedből fakadt;
És mert mindent látok, hallok,
|
|
M
kábulj el mámortól, s kéjtől,
ember vagy, élj, s ne félj! |
|
|
|
Ma 2025. július 02. szerda, Ottó napja van. Holnap Kornél, Soma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|