|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Vágyódik a levél
le a földre
Készülődik már
örök pihenőre
|
|
 Sz
A halottakat könnyen elfeledjük,
mit fogsz csinálni Szerelmem, ha én is meghalok?
|
|
 M
bakhuszra mondom vörös csak a vörös
levélen borban s illatos asszony
ujjainak lenyomata körkörös
tavasztól őszig ég el a hasznom |
|
 V
Az ember életében múlnak a napok, nyarak és a sárga őszök,
|
|
 V
Könnycsepp csillan szememben
Homályban úszik arcod
Elsimult emlékeimben
Mint víz fodor a parton. |
|
 V
Lassú pelyhekben szállingózik a hó.
Jeges szél fújja,
hordja, arcomba hull.
Hangod messziről felcsendül valahol, |
|
 V
Nem is tudom, mitől oly' szép
oly szép ez a mai nap,
talán attól, attól, hogy még
ismerlek, tudom ki vagy... |
|
 H
A lég mi kék, a völgy mi zöld,
A gyöngyvirág fehéret ölt,
S a kankalin nyit bújva;
|
|
 V
Járnék én még a kútra,
víz, hogyha van,
keresném csalfa kedvesem,
még, hogyha van. |
|
 V
Az írás közelebb áll hozzám,mint a beszéd,
vagyis a szóbeli kommunikáció,
hiszen írva pontosabban ki tudom fejezni magam,
Ennek egészségügyi okai is vannak, |
|
 V
Ahogy a csillag fénye hull
néma szótlanul,
ahogy a szívben él a bú
láthatatlanul, |
|
 Sz
Ködbe vesznek a fények,
A napsugár halványan dereng,
Majd átsejlik a fény a kopár faágakon.
|
|
 V
Őszbe fordul a szerelem,
megdidereg, átölelem,
s ahogy körém fújja a szél,
szívem piciny zugába tér, |
|
 V
Ha Isten segedelméből nem kell semmit félnünk, hát ne féljünk!
Ha Isten engedelmével emberként élhetünk, hát úgy éljünk! |
|
 V
Egy szürke kis galamb bontotta szárnyait,
felröppent, leesett, figyelte társait.
Félénken nézett fel, nem bír felrepülni,
anyját sem látta már, nem fog sikerülni. |
|
 V
Sirályok szállnak,
vége a nyárnak.
Kereslek messze,
örök idő tengerében. |
|
 H
Kémelhárítástól félve,
A világi léttől félre,
Mr. John Lancaster „Wightsam” (így hívták fedőnevén…) |
|
 H
Tétova, útkereső lélek
elemzi a vetített képet:
Keserédes világ,
tartósított virág! |
|
 V
Tarka lepke szállj szememre,
álomtündér szigetére
repülhessek ma éjjelre!
Felhőpárnán, tenger felett |
|
 V
Zsarátnok lobban szavak mélyén
türelem-cérna feszülésén
szinte vibrál a lég
jégszilánkok sebet tépnek |
|
 V
Itt benn egy fáradt csipkeág,
álmodik lángos tűzteát,
bogyói érett asszonyok,
húsukból mézes vér csorog. |
|
 V
Tervekre, vágyakra acélhálót sző a lét,
szövőszékén csattog a vetélő, ide oda jár.
Ígéret földjét már régen elnyelte a világ.
Nevess, kérlek! A sírás semmit sem ér.
|
|
 V
Sárgulnak a falevelek, avarban úsznak a fák,
Szellő zúgva, felbőszülve tépázza lombruháját.
Belesajdult sóhajtásban, lábunk előtt hever,
Festői képet szőve, pihenni tér csendben. |
|
 Sz
Fölbontottam a szerelmet,
s darabjai ott hevertek
tárulkozó tested mellett,
|
|
 Sz
A völgy birkája rám ijedten néz,
mert néki lényem ősembert idéz.
|
|
|
|
Ma 2025. július 08. kedd,
Ellák napja van.
Holnap Lukrécia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
