|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Csupán egy év! A Karácsonyfa fénye
már nem hatott, de tetszett még a fa,
mint a világ, ha meglett garasa,
díszének úgy örült a kis csibészke.
|
|
 V
Végtelen türelem
legfőbb szükségletem.
Pokoli fájdalom
szaggatja a testem, |
|
 H
Arannyal szőtt álomképek,
ébredéskor tova tűnnek.
Felkelő Nap fénysugara,
bíborpírt hoz a hajnalra.
|
|
 M
Apró örömök özöne az életünk,
figyelj jól nagyon minden hangra
pozitív kis sugarak mind a fény nekünk,
ne hallgass a pesszimistákra! |
|
 M
Nem vagyok költő,csak mímelek másokat,
remélve,hogy valami rám ragad.
Nem könnyű megírni,ami a szivemben van,
mert sokan félreértik szavam. |
|
 M
Nedves, nyűgös hideg-sereg
Tél-indulata szemereg. |
|
 M
Ha boncmester lennék, sem érthetném meg,
hol székel az emberben, mit léleknek neveznek.
Se a szívben, se a fejben, se a vesében,
se semmi szervben, de mindnek elegyében. |
|
 M
Legyetek türelmesek hozzám, ha majd
beszélek, s elakad a szavam,
ha a mondat közepén újrakezdem,
vagy, ha ismétlem önmagam. |
|
 M
Hangom fúlóban, gondolatom nincs,
ha voltam régen, az elásott kincs -
és sok föld került rám elevenen...
mibe az Érzést most belevetem. |
|
 M
Farkasfalka szagát hozza a szél,
Te vagy a büszke falkavezér.
A széttépett áldozat mennyit ér?
jót röhögnek rajta, ez jó poén. |
|
 M
Eljöttél hozzám az éjszaka közepén,
újra felfedeztük egymást, te meg én.
Ajkunk nem szólt, csak csókolt mohón,
csillag fény játszott a takarón. |
|
 M
Mitől vagy Te költő, ki mondta ezt Neked?
Pár gondolat, ennyi? Nem fájhat a fejed?
Az, hogy nem rímelnek egymással a sorok,
nem igazán vers az, szavak, összetoldott! |
|
 M
Felhők felett látom
Ragyogni a napot,
Köszönöm a Fénynek
Mindent, amit kapok. |
|
 M
Múltak az évek,minél jobban ismertelek,
annál jobban megszerettelek.
Mosolyod páratlan ezen
a világon, |
|
 M
Én vagyok a holdvilág,
Te pedig a napsugár.
Eláztattad arcomat,
inged szél száringatja. |
|
 V
Esőben, jégben,
szemben a széllel,
szakadék széle,
illatos mélye, |
|
 M
Lelkem imája,
Halkan, csendben jön elő.
Esdés magányban . |
|
 V
Varjak serege szánakozón károg,
szárnycsapások, mint vészjósló fellegek...
Versengenek tán, mint gyászos itészek...
a balsors az, mi ágakon kuporog? |
|
 M
Örömkönnyeket sír fátyolos szemem,
karomba zárhatom újra gyermekem,
gyengéden simogatja szeretetem. |
|
 M
Emlékezzél csak a szépre,
volt, azt ne is tagadd
nézz a szikrázó szép égre,
borús felhő halad!
|
|
 V
Majd kilobban, mérgét hányja
édesapám rózsalángja.
Szüleimnek temetője –
házunk siralom hazája. |
|
 V
Nem tudom kivárni az alkalmat,
olyan rég volt,hogy
csókoltalak. |
|
 V
Hópötty a fán,
Hógolyó-s ág
Szirmot is bont,
hóvirágom... |
|
 V
Megfagyott béka az úton.
Nézne, de nem tud az árva,
két szeme csukva, s a fagytól,
szája örökre bezárva. |
|
 V
Temetők, ti nyugodalmas kertek! –
nehéz-szagú kemény területek
árny-mosó esők utáni
felparcellált csend-övezetek. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap,
Adalbert napja van.
Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
