|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 M
Szép erdő, sötéten ásít.
De ígéret el nem vásik, |
|
 V
Kicsi szobámban ódon hangulat,
kifakult képek, kopott bútorok,
eltemetett álmok, albumok.
A falon kakukkos óra, |
|
 V
Gyermeknapon sok kis apró gyermek
feltölti a szeretet a lelket,
nem csak akkor, hisz' kik szerethetnek
ott lehetnek mindig csakis Veled... |
|
 V
Az ember lassan semmit sem kér,
én már azon sem zúgolódom,
hogy nincs a forintunkban fillér,
s hogy kilyukadt fölül az ózon, |
|
 V
Hmm… már látom, hogy olyan vagyok, mint egy pici ólomkatona,
Belül, a saját életemnek az el nem mozduló, súlya… |
|
 V
Sorsunk egy hatalmas hullámvasút,
rövid az idő, de hosszú az út,
kiszállni közben már nem lehet,
féked az egyetlen fegyvered.
|
|
 V
A bánat illatába burkolózó életből
kilép a mindennapok szürkesége,
mint szeplő tavasszal, úgy sokasodik
a derűs hajnal, amit fölvált a sötét éj. |
|
 V
Könnytől ázott levélpapír,
elküldeném Néked,
ez a nap is nehéz nap így
mitől fáj a lélek? |
|
 V
Többször láttam a férfit a temetőkertben,
nézett, ahogy a virágokat rendezem,
majd megszólított, mikor vízért mentem.
Jól esett a kedves szó a figyelem.
|
|
 V
álmomban az édenkertben jártam
szép volt olyan tökéletes amilyet csak álmodni lehet
a gyönyörtől alig láttam de a tudás fáját
azt a sokszor elátkozott fát könnyedén megtaláltam |
|
 V
A nők attól nők, hogy virágok.
Ha szőlőhegy felé zihálok - pipacsok!
Ha kerti útra állok - tulipántok. |
|
 V
Ma végre jött egy levél, aminek örültem,
az elmúlt két napban majd megőrültem.
Nem olvastam szavaidat, nem tudtam rólad,
kérlek, ha olvasod, a versemet le ne szóljad. |
|
 V
Honnan jöttem, hová tartok?
Hol is vagyok...kérdés harsog.
Merre tartok... milyen úton,
visszanyerem egyensúlyom? |
|
 V
A harmat gyöngye megremeg,
a cseppje, mint a könny pereg,
halni hullik csendesen,
sorsa mindig rejtelem. |
|
 V
Vajon hány álmodozó szép szem
könnyezik a verseiden költő!
Ó, s el tudnád kísérni őket útjaikon,
láthatnád-e szomjúságukat, és mondhatnád: |
|
 V
Az alkonyat bús és borús,
a szélvihar kegyetlen,
mint sirályszárnyat, oly fehér
habot villant a tenger.
|
|
 V
Amikor a szíved beteg,
kettészakad lelked,
lehet soha többé nem lesz
életvidám kedved... |
|
 V
Az a régi dallam,
mely szerelmünkről szól,
azóta már elhalványult,
melódiája, feledésbe múlt.
|
|
 V
Modern népvándorlás,
menekülők áradata
bizonytalanságba.
Természeti csapások, népirtás,
|
|
 V
Eső szöszölt. Nem mozdult semmi más,
csak dallamozott a harmonikás,
és valami így olyan nagyra nőtt,
mint jókedvünk a háborúk előtt. |
|
 V
Nem láttad, csupán érezted,
ahogy nesztelen elsuhant
cellád zárt ajtaja előtt
az egyenruhába öltözött halál,
|
|
 V
Örömöm aranyeső virága.
Hajad bondor szála
záporozik szájam
termékeny talajára. |
|
 V
Hintaágyon ringok kora délután,
gyöngyök csillognak az öreg tuján,
frissen vírul a kert bő eső után.
Virág kelyhébe bújik a darázs, |
|
 M
Én Uram! Adj valami jelet, hogy tudjuk,
Most melyik irányba folytatódhat, harcunk. |
|
 M
Mindenért hű szívemnek
Örömtől égni kell, |
|
|
|
Ma 2026. június 10. szerda,
Margit, Gréta napja van.
Holnap Barnabás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
