|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Hívnak, szólítanak a hangok.
Régi emlékek pillanatai villannak fel.
Elnyugvó, fájdalmat csitító éjszakák,
álmainkban felidézik a múltat.
|
|
 H
Ötvennégy éves lettem én
zagyva gondolatokból költemény
kisült, kihűlt... |
|
 H
Öregasszony, nem vén ember,
tudtad Te ezt, mondd csak?
adom Néked szívem, lelkem
várj, keresem, hol van? |
|
 H
Elsősorban múlok-vagyok,
hengergőzöm, mint a napok,
ringat öröm, öl a bánat, |
|
 H
Nincsen célom, nincsen tervem,
van lelkemben tengernyi félelmem.
Múltam néhány évtizednyi élet,
jövőm a közelgő végzet.
|
|
 H
Hátam még bírja a terheket,
kezem kérges, gerincem egyenes.
Állok, nézem milyen a világ,
nem harcolok, nem vívok csatát.
|
|
 H
Ne sírj, Kicsim!
Ez nem álom!
Valóban itt vannak!
|
|
 H
El nem térít a gond engem már sohasem,
Köpök rá, milyen hírözön ér: |
|
 MM
Csak tekints vissza, csak pozitívan!
Változás levegőjét mélyre szívtam,
benntartom... lélegzetvisszafojtva,
tisztulok régi levegőt kifújva... |
|
 V
A haló nap bágyadt, vörös korong,
alatta ünnepre hívó bronz harang kong.
A templom égbe szúró tornyai
köré ritkás füst száll, és hallani |
|
 V
Nyáridőben zöld erdőben, tágas réten járok
Vadvirágok sűrűjében pitypangot találok
Gyermekévek szép világa visszatér bennem
Régi kedves emlékeim törnek fel lelkemben
|
|
 V
szeretem a csendet
amely mindig ajándékkal lep meg
olykor üzen valami nagyon szépet
máskor pedig nekem szegezi a vétkem
|
|
 V
Szükségünk van vezérekre,
irányító kényelemre.
Aki helyettünk igazgat,
aki hatalmas és gazdag. |
|
 V
Úgy vártalak, úgy lestelek,
míg gyászruhájú este lett,
és múlt az éj, és kelt a Nap -
a bánat járt a kert alatt. |
|
 V
Úgy szerettem, ahogy bírtam,
szívemet a holdra bíztam,
most a kerek egész égen
hallható a szívverésem, |
|
 V
Nekem tetszik, ne bomolj már,
ritmusa is szelíd,
Döcögős? Az korommal jár,
öreg vagyok? Ne hidd! |
|
 V
Tudom, ez kinek a fája…
A falunkban van a háza;
Megállni itt engem nem lát,
Havas erdejét csodálva. |
|
 V
Van, ki tényleg őszinte szándékkal közelit a természethez,
És a találkozás olyan, mint kellemes rokonlátogatás.
Én bízok benne, kevesek állnak közelebb az enyészethez,
És megmutatják, hogy ez nem kötelező üzemlátogatás… |
|
 V
Elvarázsolt. Az egész völgy a napba zubog,
híresztelik, hogy egy nagy lakodalom a kis völgyre rákopog.
Porként hangok szállnak, emelkednek,
ezernyi szájból, hol mindegyik virág egy templom lehet. |
|
 V
Sárga szemű szörny riogatja lelkemet,
ferdítve egyenesen szabott jellemem.
Felejteni kéne e versenyszellemet,
és ígérem, az elengedést ellesem...
|
|
 V
Apró falevelek összefognak,
sűrű szövetük alatt új árnyak,
forró napokon embert kímélnek.
Lombok kerületén izzó fények.
|
|
 V
szólepedőkön hűlő kézzel
a gondolatot markolom
álmatlanul ájulok hiányodon
amikor késve kisiklik az éjjel |
|
 V
a Nap
ez augusztusi délutánon
könnyeket csalt
szemembe |
|
 V
A pártoskodás rajtunk, egy fene nagy seb...
Ezen nem tudunk túl lenni, hogy a rosseb…
|
|
 Gy.
A hegytetőn meditálok,
a város völgyből integet,
fent már vár az égi sátor,
lent hagyom a szemetet. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
