|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Van, akinek majdnem mindent,
van, akinek csak a poklot,
van, akinek csak az Istent,
s tövistelen rózsabokrot.
|
|
 V
Az első szerelem
tündérmese, csoda,
el nem feledhetem,
amíg élek,soha. |
|
 V
Néha látom gyermekarcom,
csillogó szemem mosolyát,
a kerti utat végig járom,
érzem a virágok illatát. |
|
 V
Magányom egy tenger, és a víz felületén
Messzire elszáll, tovasuhan a sóhajom
És mámorosan tekinthetek, el a víz felszínén
Ilyen volt életem… teljesítetlen sok óhajom. |
|
 V
Nyári zápor frissítette lelked,
csodálhatod virágaidat
megöntözte alaposan kerted
rózsák bontják a szirmaikat... |
|
 V
A borból áradnak hordalék-képek:
bokákra csomózott csengettyűszó!
Nők sétáltak a vízen;
a csónak homlokán könyörgések - |
|
 V
Idő öblében kis Tavasz-sziget;
Vihar tépázta szirtjei felett
Vén májusfán gubbaszt a szerelem.
Tavasz, maradj velem! |
|
 V
Szerelmes kút - az én szívem -
most száraz - de el nem apad;
Nem érdekes? Mélyén, hiszem
nem soká új forrás fakad. |
|
 M
Kinyílott az írisz,
kertem királynője,
tavaly, csak egy szál volt,
most erdő lett belőle, |
|
 M
Szép erdő, sötéten ásít.
De ígéret el nem vásik, |
|
 V
Kicsi szobámban ódon hangulat,
kifakult képek, kopott bútorok,
eltemetett álmok, albumok.
A falon kakukkos óra, |
|
 V
Gyermeknapon sok kis apró gyermek
feltölti a szeretet a lelket,
nem csak akkor, hisz' kik szerethetnek
ott lehetnek mindig csakis Veled... |
|
 V
Az ember lassan semmit sem kér,
én már azon sem zúgolódom,
hogy nincs a forintunkban fillér,
s hogy kilyukadt fölül az ózon, |
|
 V
Hmm… már látom, hogy olyan vagyok, mint egy pici ólomkatona,
Belül, a saját életemnek az el nem mozduló, súlya… |
|
 V
Sorsunk egy hatalmas hullámvasút,
rövid az idő, de hosszú az út,
kiszállni közben már nem lehet,
féked az egyetlen fegyvered.
|
|
 V
A bánat illatába burkolózó életből
kilép a mindennapok szürkesége,
mint szeplő tavasszal, úgy sokasodik
a derűs hajnal, amit fölvált a sötét éj. |
|
 V
Könnytől ázott levélpapír,
elküldeném Néked,
ez a nap is nehéz nap így
mitől fáj a lélek? |
|
 V
Többször láttam a férfit a temetőkertben,
nézett, ahogy a virágokat rendezem,
majd megszólított, mikor vízért mentem.
Jól esett a kedves szó a figyelem.
|
|
 V
álmomban az édenkertben jártam
szép volt olyan tökéletes amilyet csak álmodni lehet
a gyönyörtől alig láttam de a tudás fáját
azt a sokszor elátkozott fát könnyedén megtaláltam |
|
 V
A nők attól nők, hogy virágok.
Ha szőlőhegy felé zihálok - pipacsok!
Ha kerti útra állok - tulipántok. |
|
 V
Ma végre jött egy levél, aminek örültem,
az elmúlt két napban majd megőrültem.
Nem olvastam szavaidat, nem tudtam rólad,
kérlek, ha olvasod, a versemet le ne szóljad. |
|
 V
Honnan jöttem, hová tartok?
Hol is vagyok...kérdés harsog.
Merre tartok... milyen úton,
visszanyerem egyensúlyom? |
|
 V
A harmat gyöngye megremeg,
a cseppje, mint a könny pereg,
halni hullik csendesen,
sorsa mindig rejtelem. |
|
 V
Vajon hány álmodozó szép szem
könnyezik a verseiden költő!
Ó, s el tudnád kísérni őket útjaikon,
láthatnád-e szomjúságukat, és mondhatnád: |
|
 V
Az alkonyat bús és borús,
a szélvihar kegyetlen,
mint sirályszárnyat, oly fehér
habot villant a tenger.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
