|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Idő-parti faluvége;
Valami új álom kéne. |
|
 V
Hívom a szelet,
hogy játszadozzon a hajamban,
s elképzelem, hogy újaid azok,
melyektől a simogatást kapom,
|
|
 V
Bár egyszer a szél a tied volt,
vagy az univerzum, mely végtelen?
A Napot görgetted az égen,
a napnyugta felé vitted a kezedben?
|
|
 V
Megbotlott az életem.
Elestem, felkeltem,
elmentem, megjöttem.
Azóta előttem az új ösvényen |
|
 V
Az én utam mégsem szentesített?!
Vagy döntés kényszere nemesített?!
Összeszorított foggal menetelek,
habár a hullámhegyek meredekek... |
|
 V
Álom kerülget, csattog az út,
bakancsok szakasza lépked,
kusza szél zakatolást hoz, |
|
 V
Elmélkedek, megdöbbenek,
Ahogy új napra ébredek!
Jó meleg van, fel kell kelni,
Nem lehet mindig henyélni. |
|
 V
lágy szellővel jő a hajnal
nem kérdez
álmot kerget felébreszt
köszönök a felkelő Napnak |
|
 V
Rejtélyek, titkok, tabuk,
tilalomfán kakukk!
gyökereik tudatunkban
hiányként vagy az árnyékban |
|
 V
Beletörődtem. Néha még hiszem,
nem formázhat magához senki sem,
ha játszanom kell, úgyis blöffölök,
s el-eltűnök öt kártyalap között. |
|
 H
Az azúrkék tán' a boldogság színe?
Az ott fenn a pilóták játékszere?
Szabadon, csak repkednek, mint madár,
Az ő életvágyuk teljesült már.
|
|
 MM
Már megint eljöttél,
már megint átöleltél,
már megint megcsókoltál,
szívembe jutni próbálkoztál. |
|
 V
Van-e mély, vaksötét vagy az nincs?
Mert nem más, mint világosság nincs…
Éjszaka csak azért van (benne a sötét)
Hogy a Nap is pihenjen, lelje gyönyörét.
|
|
 V
Félálom s éber lét határán,
akár zökkenő vonat sínén
futó szerelvényben, ha tájt vált
az ablak; vagy hullám vert vizén
|
|
 V
Szenved a kovács is, míg tűz hevével
nyújtja vasát, de örül, mert szép lesz a műve,
aranyműves az aranyát veti a tűzbe
azért, hogy a tisztaságot elérje;
|
|
 V
Földanya-földanya lélegzik,
a szíve érettünk dobban.
Hisz ősidők óta létezik,
tehát vigyázzunk rá jobban. |
|
 V
ó az a pillanat
a bátortalan csók után
milyen édes tudott lenni
hogy lehetetlen volt feledni |
|
 V
Elhagyott a barátom,
én egy cseppet sem bánom.
Bambán bámulok utána,
nevét bevésem egy fába. |
|
 V
Elindula a záporeső a szegén ember eledele elrontására.
Kérdezi a bodogságos szép Szűz Mária,
Hova mensz te záporesső? |
|
 V
Telj meg illattal, határ,
Szomjas kékedben fürödjünk;
Tündöklőbb legyen a testünk
A ragyogó harmatnál. |
|
 V
Istennel örül, aki
Megváltódni érett;
A Nyár virágpompájából
Ragyog ránk az Élet. |
|
 V
Gyönyörű gyomnövény, mesét ragyog a kékje,
mintha a búzaföld pötty lángjaitól égne,
mintha kék levegőt lehelne a kalászra,
és boldogan ragyog, ha rá hajol a sárga. |
|
 V
Friss illatú nyárban
fürdik a táj.
Díszes, dús kertemben
nyíló virág. |
|
 V
Félálom s éber lét határán
villódznak így színes emlékek:
hullám vert vizén ezüst fények,
s futó vonatablak, ha tájt vált. |
|
 V
Nincs senki aki a mélyből kiránt,
Isten süket lett a bűnösök iránt.
Kis kápolnában érted imádkozom,
sors fordításod Istennek ajánlom. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
