|
Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
M
Gyógyító személyzet
Semmit nem értett,
Miért nyöszörög,
Miért könyörög. |
|
M
ha nem urad – csak társad lesz az álom,
ha nem cél – csak eszköz a gondolat,
ha Győzelmed, Kudarcod egyként állod,
s úgy nézed őket, mint zsiványokat; |
|
M
Magyar nemzet itt van itthon.
Nem véletlen, hogy e kis hon:
a Föld szívének közepe. |
|
M
Nem tudom, hogy mit csináltam jól,
vagy mi volt ami bánatról szól,
ezen már kár töprengenem,
emlék marad, így is- úgy is nekem. |
|
M
végtelenbe lódító kövezett út
vezet az asszonyok végállomásain
mint sárga-kék temetői villamos
ura már csámpás sarkamon tapos |
|
M
A mezőnek e sárga szirmú kicsiny virága
egy csókért adja számon tartott életét,
mely cserepes ajkamra égeti majd
a végtelen szerelemnek legszebb jelét. |
|
M
Csonka testünk érzem, tovább sajog,
Bizony marad, örökké fájni fog.
Trianon volt a csonkoló műtét,
Ott taposták meg a magyar szívét. |
|
M
két találkozás közt a semmiben,
az eső megáll, s elered a fény,
a felhőfoltok maradék egén. |
|
M
A föld ölén kibomlott a repcés,
arannyyá érve sárgul a vetés.
Lágyan ringatja az esti fuvallat,
e csodás látvány lassan elaltat. |
|
M
Te fénylesz az éjszakában
nem érlek el soha
megfürdök a könny tavában,
mely sós, elvisz oda... |
|
M
Időtlenségben fogom
A Kezed;
Jó Veled. |
|
M
Csokrot szedek, kankalint,
szeretem e sárga színt,
ragyog a Nap, rám nevet,
melengeti lelkemet. |
|
M
S az égbolt meséket mondott,
végtelen, láthatatlan, - öreg -,
sugarak keresztezték a homlokom, |
|
M
Enyészetre ítélt, mégis magasba szálló
lélek-imák, hegyhát-teraszról csúcsra tartó
fuldoklás, bánat, kín – világ szívébe szúrva. |
|
M
Fájdalomtól, szökőáron szörföző szívem
s hiába pózol a reményem, rímben.
Rideg valóságtükör megcsillan a vízen,
csak köpi a képembe intenzíven... |
|
H
Ez elment vadászni.
Vajon mit fogott?
Madárlátta pályázatból
néhány trafikot.
|
|
M
Heggyé nő alattam a rend.
Fogódzom, mint a szikla. |
|
M
Nem szebb tőle
egy menyasszonyi csokor sem,
pedig ő, csak egyszerű
gyógynövény a kertemben. |
|
M
Az ablakon kacsint a fénylő telihold
Csillagok ezrei gyúlnak az égen
Rád gondolok – csendesen, merengve
Örök szeretettel hűséges szívemben
|
|
Gy.
Szigorú, vagy mélabú szemmel méregetik az erdő
Vadjait, vadkanokat, kismalacokat, a törtető
Farkasokat az éppen málnázó medvét,
De nem lőnek, védik a természet rendjét. |
|
Gy.
A Halál fest majd vérző szívemből,
egy tépett vászon szürke lapjára
idézetet, régi halvány emlékekből,
szerelmesen izzó fájó képeket. |
|
Gy.
Be szép vagy, mint egy virág,
igaz, nem a te hibád,
hogy a múló természet felruházott...
legyél szebb, mint ő, Te áldott ! |
|
Gy.
Sóhajt a szél, szalad,
siratja a tűnő nyarat.
Szemerkélő eső itat,
kiszáradt rögöket,
|
|
Gy.
ó kedvesem
oly szép vagy
hogy az leírhatatlan
oly jó vagy
hogy az felfoghatatlan
|
|
V
Már négy éve ismerem,
Nagyon megkedveltem,
Ám személyesen még nem láthattam,
De örülök annak, Rátaláltam, |
|
|
|
Ma 2026. június 13. szombat, Antal, Anett napja van. Holnap Vazul napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|