|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Élj a mának, élj magadnak!
Élj a körülölelő és
elfogadó családodnak,
mert ők Téged így szeretnek! |
|
 M
Ez még elmegy éretlennek,
De a már meglett embernek?
Szomorú, de tény és való,
Téves élet mire volt jó? |
|
 M
arcom
égnek vize mossa
de a szeplőtelen
nem én vagyok |
|
 M
Az írást öncéllá kell tennünk,
hogy mindent elfeledjünk, |
|
 M
Átölelnél szenvedéllyel, vággyal
lázban égne gyönyörű szemed,
elképzelted sokszor de csak mással,
ha ott lennék, kellenék Neked... |
|
 M
Ajkaink hevülnek, karjaink fonódnak,
egymásba gabalyodik verejtékes testünk,
míg a gyönyörtől sóhajok felszakadnak,
a világból mindent kirekesztünk. |
|
 M
Önfeledt, huncut napsugár
Ficánkol a fák felett,
Madárcsicsergő reggellel
Kacag ránk a Kikelet. |
|
 M
Öregszem? Így volna?
Hóhérhoz vigyem?..
Húzza csak karóba,
Én megfizetem. |
|
 M
majd lágyan, mint a déli szél,
csak szállt magasra egyre fel -
az öröm mindig égig ér,
mikor a lélek ünnepel. |
|
 M
Évezredekből felsejlő ösztön
érzelmét tovább örökítők,
nélkülük véges világ sem lenne,
áldozatokra kész hősök ők. |
|
 M
Az idő velem pártos; elmuzsikálja
fülemben csábos terceit. Elandalít,
szememre ragaszt álmot. |
|
 M
Élj árnyas erdő közepén,
Hol a tisztáson szikrázva süt a fény!
Madárdal jelezze reggeled,
Hol a boldogságot mindennap megleljed! |
|
.jpg) M
Karácsony este
Hornerék Jack-je,
rétessel piszmogott. |
|
 M
És rémlik, ott a kertben,
Hol rózsa nyílt, fehér,
Reám vár hű szerelmem,
Ki rég, ó jaj, nem él… |
|
 M
Láthatom a csodát,
a pirosló almát.
majd mosolyogni rám |
|
 M
Nem jó a világ, megcsalt a lét,
Így nem olyan jó az ébrenlét.
Alva álmodni tán’ igazi,
Akarom vagy nem, ezt kell élni. |
|
 M
verseit remény ihlette
embertelen korban,
tehetsége áldott mécs
nemzeti örökség |
|
 M
Nyafogok mindig,
hogy nem jön, nem ír,
már nem is várom,
és itt a levél. |
|
 M
s a keresztúton
a bűn halmokon
lépkedett az ecce homo |
|
 M
Mondd el újra, szerelmes vagy
ne tétovázz, öleld át,
Te leszel a szeme fénye
minden egyes éjszakán... |
|
 M
Te, kedvesem, kicsinyke, könnyű alvó,
pihés madár, mesékben élt dalos,
mily álmok értek, volt öröm-sugalló,
s akadt dal abban is, káprázatos? |
|
 M
Anya nincs jól, gyenge már szegény.
Látod, hozzád sem jön el soha,
fogva tartja őt a kis szoba;
hogy felépül, nem sok a remény. |
|
 M
De én viszont hiszek a jövőmben
Egyszer el jön még az én időm |
|
 M
Szegény kicsi szerkezet,
életünk mozgatója,
annyi minden terhet cipel,
kész csoda, hogy kibírja. |
|
 M
Csorbult lélek-tükröm vajon mit közvetít?
Torz foncsora ál-tükörképet fölvetít...
Prizma szórta, valótlan képet fölsegít,
a karma féreglyuk furatán átrepít? |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
