|
Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
M
Az életed e világi szimfóniája véget ért,
a szeretet, a kellem, a báj, a harc, a baj és a jaj,
a sok-sok érzés, a sok-sok emlék ismét a mennybe tért. |
|
M
Hallja a Nap a szelet,
S hideg kézzel integet. |
|
M
Lát-e a nemzetek érdeke méltó egybeszövést,
s rendel-e bölcs vezetés kényszerű összefogást?
Vagy botorul tán gömbünk mindez végzete lesz,
s szertefutó utakat, Bummot is aktivizál? |
|
M
Emlékezzünk a régiekre,
akik verseikkel mesélték el:
érzéseiket, életüket,
családjukat, és szerelmeiket, |
|
M
Kristálytiszta víz
sejtelmesen titkot rejteget,
pedig a hegyi patak
fecseg, locsog, csobban, habzik, |
|
M
Este van megint este
s az éjsötét belemar lelkembe
zsibbad sajog a térdem
cserepessé száradt a szám |
|
M
Nem tart soká a bor, s a rózsa élte:
álom-ködből tekint
fel létünk egy percre, és ködbe térve
alszik megint. |
|
M
Kétségtelen, itt a tavasz,
bimbót bont az orgona,
lila fürtje már egy arasz,
szomorkodni nincs oka. |
|
M
Tanácsadó végül is mind, ki véleményt kimondja,
Mert ember agya információkat raktározza.
Eszünk, lelkünk, folyamatosan alakul, változik.
Sőt velünk sokszor nagyon gúnyos játékot… eljátszik. |
|
M
csak azt tudtam, hogy gyönyörű a nap,
ahogy a vágtám lábnyomába csap,
csak azt tudtam, hogy mindenben hiszek,
és nem lesz vége soha semminek, |
|
M
most elmegyek megjönni
eljövök majd megérkezni
nem tudtok már ide kötni
semmi sem tud megfékezni |
|
M
Jaj, és hol van az az értékes, tőle kapott gyűrű?
A Hold nem csillogtatja!
Ó, a bennem élő a gyermek olyan egyszerű,
ahogy megláttuk egymást, olyan szerelmes voltam, és ő ezt tudta. |
|
M
Haza út az esőben
és egy szív tört el.
Ebben az esőben. |
|
M
Máskor meg segély,
és támasz-személy,
s nincs kedély-fekély,
sem női-szeszély... |
|
M
Szerelmem rózsa, tűzpiros,
mely nyárban ég, virít;
szerelmem édes, dallamos,
mely úgy elandalít. |
|
M
Emlékszel a talpfákra,
az összesikló sínpárra? |
|
M
S ha verset írni hív a nap,
betűvetőként szolga vagy,
saját rabod lész, láncokon -
éget a lázad száz fokon, |
|
V
Ült a lámpafényben.
Keze ügyében párna,
felhúzott vekkeróra,
golyóstoll a papíron. |
|
M
Ó, szerelmem, mint a rózsa,
júniusra kihajt;
Ó, szerelmem melódia,
édes összhangot tart. |
|
M
Ha eltévedtél, visszaútra lelsz,
a kérdezőnek úgyis megfelelsz.
Aki szeret, újra megölel,
tört szíveket szeretet szögel. |
|
M
Gonosz emberek romlott világa,
Isteni irgalom hazugsága.
Tombol a Sátán, szítja a tüzet,
Bűnök tőkéje kamatot fizet. |
|
M
Fejet ki irányítja?
Fej vagy a női nyakak?
A döntést ki számítja?
Vajon fifikás ajkak? |
|
M
Befulladunk az éktelen ricsajba,
s békés világunk zajba süllyed el.
Úgy vágyom, Kék madár, kezembe tartva
kis tested ajkamhoz emelni fel. |
|
M
s győz az erőszak, a megint győzedelmes,
s erőtlenül áll fel az elvérzett szeretet,
s tüzek gyúlnak, s üli diadalát a halál,
hol fészkébe szárnyal a fekete tollú madár. |
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda, Laura, Alida napja van. Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|