|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 M
Reflexeimben is fájtam Pesten is előtte,
az Izabella utca és a Szondi sarkán,
ülve a trolibuszon, akkorát feszültem |
|
 M
A kalapács repül, nyomában lég suhog,
Utána szállnék én is, úgy lehet.
De nékem nem szabad, hisz’ én vető vagyok,
Parancsba kaptam: vess! És én – vetek. |
|
 M
Sorsom csak egy felé mehet,
minden lépéssel közelebb,
a véghez, ez rendeltetett
kitérni előle nem lehet. |
|
 MM
Mégis szerethettem, mégis vidám lehettem,
- ha csak egy napra is - felragyogott felettem
az élet, s mégis láthattam e csodás kertet. |
|
 M
Béka Béla párra lelt
- jaj de jó, hogy útra kelt -,
lagzi lesz ma, békanász,
készen áll a békaház. |
|
 M
lám ez csak fekete lyuk
csillag-törmelékként ide jut
számítanak-e milliárd évek |
|
 M
Mosolyra vált a fogdoktor,
páciense soha jobbkor;
pont időben jelentkezett,
hiszen köszörülni még lehet, |
|
 M
Az örömök a jövő ágain ülnek
csicsergő édes hangon énekelnek.
Mint szelíd patak lábunk alatt,
ártatlanság és erény összetalálkoznak. |
|
 M
Köd terül a városra a horizont alatt,
Sűrű, gomolygó leheletként
Az alkonyi Nap is belevész. |
|
 M
Ágainkról, mint madár,
édes öröm dala száll;
alant erény, s tiszta vágy
lágy patakja csordogál. |
|
 M
Szép emlékeket idéz a kellemes dallam,
Ábrándozó múltunkban, halkan egy csók cuppan.
Káprázatunk is még tart, hullámzik az álom,
Képzeletünk ott ragad, a fiatalságon. |
|
 M
Ecetfákon árnyak,
remegnek, úgy fáznak.
Ünneprontó Kalamonák
vakondokkal áznak. |
|
 Gy.
Tudjuk pedig, hogy felettük, magasban van a szikrázó napfény,
Ha ránk vetülne, melengetne, és besegítene csillagfény…
Akkor lenne jó, szép, nekem való ez a világ…
Akkor már elbírnék a kevéssel, mi vad-világ… |
|
 Gy.
Kirakat életed pörög,
külcsínnek való látószög... |
|
 Gy.
Talán az elme réme voltam neki:
redukált levelek, zavaros versek! -
mégis türelemmel viselte hosszan -
nem tudtam, hogy betegeskedik, |
|
 Gy.
Igaz álom
karol át egy csupasz ágon,
MESÉLGETVE. |
|
 Gy.
Nem fogom győztesként éjjel élvezni testedet,
melyen vad horda vétkezik,
és tisztátlan hajtincseidre nem uszítom keserű szenvedélyem,
gyógyíthatatlan unatkozásom, hol csókban minden megmutatkozik. |
|
 V
négy meg négy
végtelen
ez a szerelem
mert már tiéd |
|
 M
Gyönyörű dísz a néma fán,
fagyöngy a görcsös, vén nyakán,
talán egy angyal fonta rá
- hátha, örömmel hordaná -, |
|
 V
Régről őrzött levelek ...
Egy napsütötte napon,
kezem a homlokomon,
kicsit meghajolva, a hallgatás betűit olvasom.
|
|
 V
Valóság vagy képzelődés gyötör?
Pilláid feszíti álom helyett?
Lelkeddel keresd a
megoldást, |
|
 V
A falból lépett ki, vagy fától vált el
a faluszélen, s onnan követett,
nem tudom már; csak abból vettem észre,
mezítláb rugdosta a köveket. |
|
 V
Elalszom egyszer,
majd elalszom...
Mélyen, - nagyon.
A Szeretet megcsodál, |
|
 V
Vártam, hogy álmom valóra váljon,
A mesebeli kék madár
Vállamra szálljon.
|
|
 V
Van, amikor nincsen kedvem,
még a rossz is elhágy engem,
oldom gondom, nem tűnődöm
ki utódom, ki elődöm, |
|
|
|
Ma 2026. június 18. csütörtök,
Levente napja van.
Holnap Gyárfás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
