|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 M
Kis Királynőm, végre, hogy megjöttél,
Mindenki várt, hogy végre megjöjjél.
Már régen agyon izgultuk magunkat,
Mint leszerelők, számoltuk napokat. |
|
 M
Szótlan itt hagytál, elvarratlan szavakkal,
hiú reményemet elvitted magaddal.
Élvezhettük volna a Nap utolsó sugarát,
gondoltam, a gyáva félelem közénk állt. |
|
 M
Átvirrasztott éjszakák,
könnyáztatta percek
megérint egy fénynyaláb,
szaggattad a lelked... |
|
 M
Az élet gombolyagom merre fut?
Minden akadályát vajon letud?
Az áhított célba vajon bejut?
Fonalam vajon mindent körbefut? |
|
 M
Még harminchat évesen is várakozásban,
utad a csillagok között ..., de gyönyörű,
harminchat évesen fojtogatod a szavaid,
benned mind elvesznek ..., be szomorú, |
|
 M
Siess, madár,
Pusztákon szóljon éneked!
Bolond, rejtsd már
Gúny, jég közé vérző szíved! |
|
 M
Ős Becsület örök áron,
Messze túl a láthatáron. |
|
 M
Meztelen fűzfák
állnak Hold zuhanyában; |
|
 H
Én a nyárban voltam, te a nyárban voltál,
vízválasztó volt számunkra - a nyár a vége felé járt -,
Mehetnékje volt játékos gondolatomban, vele simogattam a földet,
míg a be nem teljesült kék ég alatt a sziklákra hajoltam ... hajoltál. |
|
 M
Valahol olvastam,
valahol megjegyeztem
miért szállnak V alakban
vadlibák az égen. |
|
 V
Az álom véget ér,
Hajnalpír dereng
Ablakom alatt a fán
Kismadár énekel |
|
 V
Tölgyfa a díner, lakkozott, barna,
tükrén a napfény visszaragyog,
réz-gyertyatartó - nappal is adna
óaranymécsű pillanatot. |
|
 M
Tavaszi eső permetez,
ezer kis virág bontja szirmát,
kisüt rá a drága Nap,
sugaraitól, pompázik a határ! |
|
 M
Felmorajlik az Űr, mindent betölt a robbanás…
Hasadnak csillagok, s a fúziós kohók
Galaxisokat köpnek szerte a végtelenbe |
|
 M
mosolyogsz rám,
örömöt szerzel nekem,
kinyílik szád,
csillan hófehér fogad. |
|
 M
Ott ringatózott izzó hófehéren,
a cserépköcsög óvó hűvösében,
a fölét jó előre már leszedték,
de két kezemtől megringott az egység, |
|
 V
Ha fárasztó a nap, prédikálhat pap…
Hogy befejezze, kényszerérzetet kap. |
|
 V
A harcot én fel nem adom,
szív és kard a fegyvereim,
így épül új Jeruzsálem
hazám kies, szép hegyein. |
|
 V
Csend ül a völgyben, hallgat a város,
ablakomból kilesek, szemem még álmos.
Kopasz fák között didereg hajnal,
jó lenne egy tea cukorral, citrommal. |
|
 V
Éltem még, ám elföldelt az alkony -
arcom megszépült, kiapadt a hangom;
pedig derék voltam, - lovagi rangon
énekeltem paradicsomi nyelven |
|
 V
Vérző ifjú lelked bátran
rohamozza az ismeretlent.
Jelen és jövő között a híd
milyen pilléreken áll? |
|
 V
Huncut, kis, cserfes Baumann Csongi,
lépcsőház a kacagását zengi,
tőle megálljt kérni nem tud senki,
jókedv és szeretet körüllengi...
|
|
 V
Sötétségben élsz a Földön,
mindig a mennybe vágysz?
Megbotlasz egy apró rögön
és az egyből fejbe vág?
|
|
 V
Téltemető telet temet,
- tetemének helyet keres
ide - oda hegyoldalban -
"csodák hölgye, és madara." |
|
 V
Mikor előveszem noteszom
a telefonszámodra találok.
Oly sok év telt el azóta,
hogy hangod nem hallottam. |
|
|
|
Ma 2026. június 18. csütörtök,
Levente napja van.
Holnap Gyárfás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
