|
Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
V
Köd borul a tájra már
meleg nyarunk messze jár.
Erőtlen a napsugár,
szalmasárga a határ. |
|
H
Hajónk négy éven át kószált a tengeren,
Viharban, harcban zászlónk feketéllett.
Már foltoztunk vitorlát ügyesen,
És holttestekkel tömtük be a léket. |
|
H
Száll a Múlt finom pora,
Rajtam van az Ősz sora,
Úgyse fogom feladni
Soha. |
|
H
Az vagy Te a szívemnek,
mint májusnak az eső,
rejtőző kincseimnek
Te vagy a varázsvessző,
|
|
H
Háton feküdtünk a fűben, Te meg én,
a kék ég olvadozott a Nap katlanában,
folyékonyan folyt a tarlón, perzselt a rét,
a földön nyomasztón uralkodott a hallgatás.
|
|
V
Lombhullató fákról
lassan hull a sok levél,
kései virágokról
üzenetet küld a tél. |
|
V
Még el sem búcsúzott a nyár,
mint hivatlan vendég,
beköszöntött az ősz, kicsit korán. |
|
V
Estefelé, hízik a sötét, pocakot ereszt,
Hogyha volna gyertyám küzdenék, de így nem ereszt.
Árnyékot sem látok, biztos elmentek aludni,
Csak gong óránk üt, ő tud sötétben is mulatni…
|
|
V
Gondolatom mindig Nálad jár!
Mondd! Gondolsz-e néha rám?
Újra feléledt az a szunnyadó parázs,
mi szívem rejtekén volt elrejtve talán? |
|
V
Az életem ítélkezett felettem,
boldogságra és igaz szépségre,
a gyönyörűségek meglátására
már születésemkor elítéltettem ! |
|
Gy.
Minden csiga férfi és nő,
úgy mondják, hogy hímnős,
valódi hős.
|
|
Gy.
Dalolj a torkommal,
hangszálad szakadjon,
félárva szívemben,
szerelem fakadjon. |
|
V
Ó,kedvesem,tudd, annyira hiányzol,
Szegény szívem már teljesen elárvul.
Szereteted nélkül semmi életem
Hiányod úgy fáj,vérzik testem-lelkem.
|
|
V
Leírom a papírnak a: "nincs mit",
Hogy várom mindég a sült-galambot,
Mert úgysem érdekel soha senkit...
Poéta vagyok lét-koldus-boton... |
|
V
Rohan, beléd s belém karol,
magával ránt ismeretlenbe,
ahogy élet „ritmusa” dalol. |
|
V
Az öreg esték csendben, lassan múlnak el,
én ismét itt vagyok, csak az idő szállt el.
A parti sétányon a messzi múlt mesél,
ifjúságom illatát lengeti a szél.
|
|
V
Homoksivatag,
Éhség, aszály és halál.
Félelem éled. |
|
H
Kijött – hangorkán dúlt egy pillanatra,
A zenekar már félkörben felállt,
S a zongorista székét elfoglalva
A bűvös pálca intésére várt.
|
|
V
Lépteket hallok,
A jövő közeleg,
Az idő rohan tova,
Már nem meztelen. |
|
V
Megy a vonat az idővel
Engemet visz ingyen jeggyel.
Nem ingyen van, megdolgoztam
Hetven éves is elmúltam. |
|
V
Szeretnék óceán lenni,
vad viharban
háborogni. |
|
V
Savanyú égen szeplőben felhő,
vajákos Holdnak szívet ígér.
Minden gyúlt-csillag elveszti álmát
szétszórva fényét valakiért. |
|
V
Ha nem igaz, hogy jösz,
az sem baj, én várlak,
a remény lángja
nem alszik ki nálam. |
|
H
Romboló szélviharban a fű és a levél nem rezdül,
Pedig vadul úgy tombol... holnap dicsérik felmentésül?
A templom mélyéről halkan hallatszik ki az esdő szó,
Uralkodó a fájdalom, vihar csendje a takaró…
|
|
H
Fekete füstköd, mérgező szmog,
friss harmat cseppen, sír a lomb.
Fájó, pusztul a természet,
szenny temeti az egészet. |
|
|
|
Ma 2026. június 19. péntek, Gyárfás napja van. Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|