|
|
 V
Villámival az ég szava űz,
korcsként vállamon a csend megül,
s így táncoló falevelek közt,
megvárom dorgáló cseppjeit, |
|
 V
Összegyűrt párnák,
ráncos lepedők,
álmatlan éjszakák,
kíntól vergődők |
|
 M
A dzsungelben vánszorgok…
Mindenhol csak liánok…
Hátamat kígyó farka simogatja,
Tarkómat ez a félsötét markolja. |
|
 M
Tolla hegyes volt, mint a tőr,
bökdöste a papírt az amatőr. |
|
 V
Szikrázóan süt ma a nap!
Péntek, kora reggel,
De a „Lusta kisasszonyok”
Kelyhe nyitva rég, |
|
 V
Aprópénzzel a zsebemben egy asztalnál ültem,
a teámat szürcsölgettem emlékbe merültem,
figyeltem az embereket, megláttam valakit,
egy hölgy volt az akit láttam, szépsége elvakít. |
|
 H
Menekülés
a sorok közé
hogy a könnyek
elbújhassanak
|
|
 V
Ott fenn van a kezdet,
az állandó kezdet,
melyből forrásként fakad örökkön
a mindenek fénye. |
|
 M
A nemzetek mérnökeivel összefogva
célját elérte Rosetta az űrszonda,
és a leszálló egységének érzékeny lelkét
nagyrészt magyar elmék tervezhették. |
|
 H
Elment egy jóbarát,
nem szenved tovább!
Együtt jártuk ki az óvodát,
utána az iskolát,
|
|
 H
Fényes, tüzes tekintete van a napnak,
Izzó lángsugarai megnyugtatnának,
De jaj, körbenézek ingatag, jó nagy víz az enyém,
Lélekvesztőben hánykolódok az élet tengerén
|
|
 H
Csak szeress! nem kell semmi más,
a szeretet sohasem hibás.
Csak ölelj! az annyira kell,
meztelen tested meleg lepel.
|
|
 H
Eső siratja a tűnő nyarat,
A gond marad;
Jelen-tócsából az idő-patak
Elhömpölyög jövő-árok felé. |
|
 H
Elismerlek Téged!
Létezel!
Hitvesem leszel, |
|
 M
Szikla-magasból nézem a tájat,
itt azúrnál is kékebb a kék,
ember szebb látványt nem kívánhat,
egybeolvad a tenger és az ég
|
|
 V
Zakatol a vonat Balcsira, gőzmozdony fütyül,
Úttörőtáborban a rajvezető sípja szól.
Ballagok a folyóparton, fülembe szél fütyül,
Álmodok… régi álomlépek, mind szívemből szól! |
|
 V
Lopja az ősz a nyarat,
Lehűti a tavat.
Hűvösebb a hajnal,
Meleg van még nappal. |
|
 V
Szükségem van rád
mint az emberi tüdőnek a nélkülözhetetlen levegőre.
Szükségem van az ölelésedre és meglehet,
hogy még a csókjaidra is. |
|
 V
Csak álltam a parton és néztem a tájat,
a bús buzogányok barna fejét,
a szél simogatta lágyan a fákat,
s én hallani véltem egy régi regét. |
|
 M
Olyan könnyű verset írni,
akár pohár vizet inni.
Kell egy ötlet, csipet ihlet,
a verssorok máris jönnek. |
|
 M
Hajnalhasadáskor,
hajnalhasadáskor,
vadvirágnak látszol,
vadvirágnak látszol. |
|
 V
Nem szól hang, nem zúg szél: most nincs zaj,
Most dermedt a csend és néma ajakkal tátog a mindenség.
Miért? - csak ennyit susog száz és száz mozdulatlan felhőraj,
Majd halk könnyekkel hűsíti földjét az ég. |
|
 V
Egyedül ül a szirteken,
lefelé néz a völgy felé,
magánya fojtó intelem,
megadva áll az ősz elé.
|
|
 V
Kevés ételről mondható el,
hogy azt én meg nem eszem.
Nekem is van kedvenc ételem
mégpedig az Újházi tyúkleves. |
|
 M
Sellővé váltam,
sziklákon szárítom
aranyhajam, |
|
|
|
Ma 2026. június 19. péntek,
Gyárfás napja van.
Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
