|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy.
Kapcsolatok hálójában
vergődik az ember,
kényszer köti a hálókba,
vele védelmet nyer. |
|
 Gy.
Vasárnap van,
életem besugarazza
három embervirág,
szívem vázájában |
|
 Gy.
Ó! Emlékezni rád,
szótlanul csendesen,
s Ten lényed illatát,
Őrizem szívemen. |
|
 Gy.
Feledni múltad borral nem lehet.
Inkább tedd le a boros üveget.
Hallgass a a jó szóra,
vagy jutsz a pokolba.
|
|
 Gy.
Minden versenyzőnek sok sikert kívánok,
Legyenek nagyon boldogok,
Vágyaik maradéktalanul teljesüljenek, |
|
 H
Régi szeretőm a magányos este,
már várta mikor leszek csak az övé,
a forgószél a titkaim kileste,
és feltekerte a csillagok köré. |
|
 H
Korán reggel rigó rikkant
napfelkelte közeleg,
harmatcseppből bőven ihat,
gyűjtötték a levelek.
|
|
 V
Küldenék,
Ó de sokat küldenék…
Levelet
Ha jönne rá felelet |
|
 V
Emlékszem, mikor vadrózsát szedtem,
mennyi, de mennyi tövis volt rajta,
letörni nem akartam, mert azt hittem,
minden tövise rügyet bont tavaszra. |
|
 V
Vajúdó pillanatok között pitymallik a hajnal,
Szellő fuvoláján lengedez, lelkedben egy dallam.
Bíborszínű lepelben, dideregve ébred,
Felrázza álmából szendergő léted. |
|
 V
Szenvedély, ha jön az éj, tikkadt szája
így mesél: égő csók-hullámok közt Egy
Érzés most megfüröszt. Csobban csodája, -
gázolok nyomába'. Forrong, hogy özvegy, |
|
 V
Földringató delej, cserélt identitással pólusok.
Összedobognak a tengerek és a hegyek.
Halálfuvallattal lávaesők jönnek, kísérik
hamuerdőkbe zárt Belzebubok. |
|
 V
Még ködben nyugszik a vidék,
Álmodnak erdők, rétek:
Ha majd elszáll a köd, mi kék,
Meglátod nemsoká, az ég, |
|
 V
Kicsi falumba oly
sokszor visszavágyok.
Régi idők emlékképét,
gondolatba' ma is látom. |
|
 V
Keresem az utam, sorsom mit tartogat,
Viharos szél haragja mossa partjaimat,
Vitorlám megfeszül, morajlik a tenger,
Tudatosan építi életét a gyarló ember, |
|
 V
Ősz mosolya hallgatag;
Semmiért kell lebontani
A Múltat,
A szép Nyarat. |
|
 V
Gyönyörű példázat,
Költői kép-támasz!
Elvezet "gyönyöre..."
Élet lesz öröme. |
|
 V
Egy mozgó másodperc,
időt, teret teremt,
s nem tárja ki magát,
rejthet harmóniát. |
|
 V
Az égen barna ősz kopog,
a csend a vérpirossal játszik,
verőfény felhőn át zokog,
fáradt, foszló fátyla látszik. |
|
 V
Lüktet a test rabszolgája
Szünet nélkül döngeti
Nincs megállj a ritmust járja
Napkeltétől hajnalig
|
|
 V
Remény-rokka pörög-pörög
a fonalból álmod szövöd -
álmod, amit átgombolnak
s művén topog a gombolyag. |
|
 V
Vén hátán cipeli a súlyos terheket,
gerince megroppan a Föld nagyon beteg.
Az emberek miatt igen sok a gondja,
gömbölyű homlokát aggódva ráncolja. |
|
 H
Lassan vívja harcát,
az ég a felhőkkel,
szeretné kék ruháját
mutogatni,
|
|
 H
Nagyságtok! Kigyelmetek! Uraim!
Haza sorsa Önök kezében van!
Kérem, tegyenek... itt még élet van.
|
|
 H
Egyszer egy Bebek, kegyeltje lett
egy felettes embernek, melyet
nemesek emeltek fel, s lett nemzete,
s e medence felszentelt embere.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
