|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy
... már nem szeretlek ...
még ha egy rózsa lennél,
kinek sós könnyei erednek,
illatában ott él a remény,
|
|
 M
A lelkem téged megtalált most,
szerettél, s szerettelek,
ne engedd, hogy az emlék fájjon,
Nélküled úgy szenvedek. |
|
 H
Lapáttal ne ébrezd föl a szomszédodat, |
|
 M
Az egykori mag erős, izmos hússá lesz,
Mert a mellek serlegéből isszák a mannát,
S ahogy napról napra fejlődik vakká tesz,
Csodálod a belőled kitört magmát. |
|
 M
csak ma, csak most,
csak ez a pillanat.
Ez a Van, a létezés, |
|
 H
Madárcsicsergő Jelen,
Optimizmus őre;
Árnyékában készülhetünk
Sejtelmes Jövőre. |
|
 H
Hajnal, szelíd jajjal, üde sóz íz, csókos
minden akarattal rád szabadított.
Élem a mézed, és te csak nézed,
tán nem is érzed... vágy buja-kéjjel
|
|
 V
Nyár heve éget, perzsel a napfény,
szikkad a föld, oly szomjas a száj,
várni terád, még így is olyan szép,
búzamezőktől gazdag a táj.
|
|
 V
Én úgy szeretek részeg lenni,
nekem olyankor nem fáj semmi,
elfeledni az évek sorát
ledobni fájdalmak nyomát... |
|
 MM
Engem csak tehetséges nő indít hódolatra,
kinek szívét a vágyak fullánkja döfte át,
akit sápaszt, sanyargat és kínpadra von a vágy,
hogy sajnálatra indul, aki szívébe lát. |
|
 Gy
Vágyunk nyarat kereső,
kergetve tonizálja óhaj.
A mégis jobbat keresőt
húzza vissza torzító sóhaj. |
|
 H
Vándorlegény, megy az úton,
utolér egy szépleányt.
- Mond csak nékem szép kisasszony,
van-e néked csuturád? |
|
 H
Régen szólt a harang, szürke nagyvárosban.
mardosó szívekben, tördelő magányban.
Emlékét őrzöm a bájos furcsaságnak.
Lelkét is kisírta a bágyadt napsugárnak.
|
|
 H
Trambulinon szállok, jövök-megyek,
megszereztem a kellő lendületet
most kézzel-lábbal navigálok
utol kell érjem a fellegeket...
|
|
 Gy
Ott áll közöttük kis unokám Bence,
az iskolát immár éppen hogy elkezdte.
Apró táncosok közt, lobogó fehérben
nagy fehér bot leng apró tenyerében. |
|
 M
Óriási csalódások,
be nem tartott ígéretek,
az én szerelmem ilyen volt,
pedig a szívem csak az Övé volt! |
|
 M
s ha késztetőre gömbölyült a drága,
már meglisztezett gyúródeszka várta,
meg én, a konyha sarkán meglapulva,
s a sodrófa csak pörgött újra-újra, |
|
 M
Gyertyalángon
égett el az álmom
hamuként szállt el
pilleszárnyon |
|
 M
Jövök, látni akarlak, csak látni.
Énrám rég nem mosolyogsz,
s szívedben hol vagyok,
már nem is kutatom. |
|
 H
Beszélgetésnek vége!
Előre, föl, gyerünk…
E hegy: hazánk vidéke,
miénk – segít nekünk! |
|
 H
Gyöngykönnyeim szárítgatom,
melyben nem fénylenek gyöngyök
éveidet számold, hagyom,
hozzád már többé nem jövök! |
|
 V
Júliusi piros pipacs
Leng a forró nyárban; |
|
 V
Magányos estén csillagos az ég,
ablak alatt egy tücsök zenél!
Puha párnák helyett válladra
hajtom fejem ,s csendben |
|
 V
nem tudom az időt
hunyva van szemem
mégis szédülök
kérlek még játssz velem |
|
 V
Pirkadatnyi csönd,álmos ébredéssel harmat.
Bizsergető életimádatban létezések.
Szerelemösztön. Tanulni akarom e csendet,
s nyugalmat. Burkolózni reggel-ruhába |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
