|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 H
Nem félem már szemed,
rejtett pillantásod fénytelen melege
oltotta szívembe az ősi átkot.
|
|
 H
Nem gyúlt szívem lángra, szinte még sosem
Csak kevesen érintették meg a lelkem, idebenn
Most szívem mégis sajog állandóan attól,
Hogy nem fér el helyén, a boldogságtól. |
|
 V
Napfény szűrődik át a lombokon,
Madárfiókát üdvözöl a bokrokon
Csak én, nem köszönthetlek szeretettel téged,
Mert csak szívemmel látom mosolygós képed |
|
 V
Szavaim a szavaidban élnek:
látod vége lett a hosszú télnek. |
|
 V
S ha hiányod majd,
a szívünkbe váj,
könnyünket nyeljük,
hisz annyira fáj. |
|
 V
karomban
ringat el majd az álom
minden határon
átkelek |
|
 V
Hány próbát ér meg neked a boldogság?
Hány próba kell, hogy ne legyen bolondság
Üldözni azt, ki nem törődik veled,
S szerelem helyett csak mosolyt ad neked? |
|
 V
Bársonyként inog lelkem,
S a tavasz árasztja illatos képeit,
Tudom végre, a remény él,
S éltében, végre Velem mesél! |
|
 MM
Sötét árnya a kert felett
süvítő szélben tekereg,
megrémíti a madarakat,
nem igazi még a tavasz. |
|
 V
Röhögögönek ők
Röhöhö röfögnek
Pofámba röhögnek
Májas hurkát igérnek.
|
|
 V
Várom a Kikelet ébredését
Várom a Nap ragyogó fényét
Várom a madarak víg koncertjét
Várom a felhők andalgását |
|
 V
De ébredek méla bús álmomból,
nyomasztó nosztalgiánk kísértésében !
Mert hiszem,hogy egy új világ kezdődik,
a régi romjain a jövő épül fel ! - |
|
 V
Érdemes e tovább folytatnod,
Vajon mit kellene csinálnod?
Óriási akaratra, kitartásra, sok erőre,
teljes egészségre van szükséged, |
|
 V
csak egy percre csupán
nézz végig-e kopottas ruhán,
mit sárba leltem kidobva,
kacsintott rám, vegyél magadra. |
|
 V
Mióta megfosztott már az élet
tetőled is, mondd ugyan mi van még?
És most vajon miben higgyek én még,
a kék ég alatt miben reméljek? |
|
 V
fél elem a tűz és jég között
költözött futott öltözött
reszket a hamu a cigarettán
bújnék barlangtestű magány |
|
 V
bomba robbant,
torony repült,
fala ledőlt,
nem volt ostrom,
|
|
 V
Tavaszi szellő elsodort tőled,
olyan mint egy fájó hangulat,
bízom a nyárban, vagy inkább őszben,
hogy újra láthatom arcodat!
|
|
 V
Ablakom alatt még pihen az éjjel
Takaródzik a csönd néma sötétséggel
Félarcú Hold sanda kis mosollyal
Incselkedik az álmos, kelő pirkadattal |
|
 H
Egy feslő rózsát vágytam
Letörni estelen,
De ő halálra váltan
Így suttogott nekem:
|
|
 H
Szeretnék táncolni Veled.
Szeretnék még...
Szeretnélek. |
|
 H
Szelíd jövőt kereső
Lágyan hulló langy eső,
Tavasz tüneménye,
Megújul az emberek reménye.
|
|
 V
A finomkodás oly céltalan,
ha nem tapintat a lelke.
Csak csúnya hazugság és nyűg az,
aki kertel, annak terhe. |
|
 MM
Asszonyom köténye megkékült
arca szerelemre szépült
s közben váram hegyre épült,
pipacs alatt bogár szédült.
|
|
 Gy
Gondolkodtál oly sokat a vetélt kegyeden,
- számodra ez fájdalmas, de édes ingovány -
életedben ez volt az egy, igaz szerelem. |
|
|
|
Ma 2026. június 18. csütörtök,
Levente napja van.
Holnap Gyárfás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
