|
Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
Gy
A bíborszín tavasz kilép,
felölti a legszebb színét,
a földre szór virágokat,
az erdőnek dús lombot ad. |
|
Gy
a tarra vágott erdők csonkja fázik,
s bár egy faöltőt bízott rá az élet,
a test erős lett, ám az ág keményebb, |
|
MM
Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak,
hogy voltam
Az értelem fénye világított lelkemben,
agyamban
|
|
MM
Ha valahol járok és meghallom a lélek harangját,
Magamban mormolok egy imát,
És kérem a léleknek áldását.
|
|
H
Kicsi szívem nagyot dobban
csakis érted teszi,
Te vagy az ő választottja,
higgyed el csak neki!
|
|
H
Alacsony ház, kék zsalugáterrel,
Nem feledlek el téged soha,-
Nem is olyan régen csendesült el
Gyermekéveim zajos sora.
|
|
H
emlékek között elveszve,
bolyongok reszketeg, félszegen.
hogy jutottam ide? nem tudom...
most itt állok a múlttól részegen.
|
|
MM
Azért születtem,
Hogy rád találjak én,
Azért szerettem,
Hogy kínt érezzek én,
|
|
V
A szalmaszál csak áll,
Talán álmában száll.
Egy szalmaszál nem árthat,
Utamba nem állhat. |
|
V
Nézd, hogy reszket a kisnyúl a fűben,
hófehér bundája szikrákat szór,
Húsvét szolgája oly rég ő hűen,
mindenki látja, de senki se szól. |
|
V
Még nem voltál ilyen soká távol,
Néhány napra, egy-két hétre csak,
De négy hónap – lehetnél akárhol -, |
|
V
Éj párnáján izzik holnapok lángja,
felettünk hunyorgó csillagmiriád,
komótos holdfény magasból suttogva
égben fogant áldást hullajt reánk. |
|
V
Ma éjjel nem azért fogok jönni, te dúvad,
Hogy győzedelmeskedjek a tested felett,
Melyben egy nemzetség hordja vétkét és
Hol a bőséges, mocskos hajban a betegség keserű.
|
|
V
az összes eremben bűbájod csörgedez
lelkem lelkeddel vív szerelmi csörte ez
belőlem feléd az éden raja szárnyal
kényeztetem ajkad piros csókvirággal |
|
V
Ha itt Vagy velem,
Ha nem, már mindegy!
A lelkemben Vagy
És innen már visszaút nincsen! |
|
MM
Enyhén simogató szellő
Csicsergő, repdeső madarak
Guruló, aranyló napsugarak
|
|
MM
Nem vagyok bolond,
Sem egy vakond,
Aki a földben
A gilisztára ráront, |
|
MM
Üdvözlégy Húsvét!
Virágos kedvvel köszöntünk
hímes tavaszi ünnepünk.
|
|
MM
Nem gondolkodom, de egy jel kell nekem,
egykor embernek születtem,
lett belőlem ami lett.
Ha… újra… születek,
lesz belőlem, ami lesz.
|
|
V
Mondhatod, de minek,
hisz nem kell senkinek,
az, amit te gondolhatsz, –
|
|
V
őrlik a jövőnket lisztes a hajunk
várakozik zsákszámra a szenvedés
keresztekbe botlunk az élet
golgota-tarló betakaríttatunk |
|
MM
Életében jó sok port felkavart.
Csak úgy porzott utána az út.
Fiatal volt és nagy vagány.
Nem ismerte mi a magány. |
|
V
Lágy szellő fuvallata neki utat nyit
Tova sodorja a felhőket mi takarja szemeit
A virágzó barackfáról, mint ezerszárnyú pille
Rózsaszín gomolygásban repülnek messzire |
|
V
Április a bolond hónap
így érzik az emberek,
érkezik Ő hideg széllel
szétzúzza a kertedet!
|
|
V
Nyílnak a virágok a tavaszi réten,
Sokszínű léggömbök a levegőégen,
Pezsdül a Természet, újul a Mindenség,
Nyitó táncba lendül, minden kis reménység, |
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda, Laura, Alida napja van. Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|