|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 H
Dalaink tárgya legyen:
Lét, Igazság, Szerelem. |
|
 V
Szép tavaszt várunk,
Tele sok szép virággal,
Pillangók szállnak,
Jácintról ibolyára, |
|
 V
Láttam a szív titkait,
halottam a lélek szavát !
Éreztem az emberi kínt,
sírtam és örültem mint más ! |
|
 M
A pénz ma a nagyúr! Mindent számolunk,
nem baj, hogyha közben, sosem álmodunk. |
|
 M
Hűvös odvában pillog
a bágyadtság madara,
csak lomhán moccan
tollai menedékéből. |
|
 M
Az élet oltalom,
Az idő hatalom,
De egyszer garatba hullsz, |
|
 M
Édes tekinteted,
ajkad sarkában mosoly,
szelíd, aranyló szemed,
sugárzó belőled a szeretet |
|
 Gy
Kicsiny csillag vagyok ott fenn, megismersz talán?
Megérkeztél hozzám, itt vagy, minden éjszakán!
Szívemben az édes lényed egyet akarhat,
újra együtt boldog lenni itt a menny alatt! |
|
 Gy
Nem szeretem,
ha csupa nagy betűkkel írnak valamit,
Bár gondolom,
Az adott téma kiemelő hatása miatt tesznek ilyesmit, |
|
 Gy
Értelme csak annak van, ha remélek
és háborgó lelkemben megbékélek.
Azt, amit még lehet, szépen elvégzem. |
|
 Gy
Fehérek a hópihék.
Kinek lelke ilyen szép
Örökké ő bennem él.
|
|
 M
asszonysors sivatagi oázis
szivárgó kút és megdőlt pálma
nyugtalan fogazó szelek
tárulkozó homokon dűnék álma |
|
 M
Te voltál a legszebb álmom,
harmatos virágom.
Ajkad - akár a bársony, |
|
 M
Csábító vörös,
féktelen szenvedély,
szerelmünk szavak nélkül
kéjesen beszél. |
|
 MM
Egyszer a Nap süt csendesen,
máskor meg fúj a szél.
Van, hogy a jövőt tervezem,
s van, hogy múltam mesél. |
|
 V
Kifosztott vagy, nem marad más neked,
Csak feleséged, s három gyereked
Szegény vagy, ott a béka feneke alatt
Nyugalom, mi jár neked, ott van a föld alatt!? |
|
 V
Holnap leszek hetven,
De mégsem öregszem,
Mozgalmasan élek
Hét napján a hétnek. |
|
 V
Este értettem hogy vele nem lehetek,
Hogy mindig hazudott,hogy "szeretlek",
Bánt még mindig,de feledni kell öt,
A szivemre ez a gondolat most álarcot ölt. |
|
 MM
bezárt világod tőlem miért félted
hisz érted vagyok oly hontalan
mert belsőmben kell hordjalak
s már szétfeszít a kényszer
|
|
 V
Koncot dobnak,
hörögve röhögnek,
lent a földön,
eurócentek pörögnek . |
|
 V
Gyertyám tétova
remegő
fényét
dobja a hóra |
|
 M
Gyertyám lassan ellobban,
a magány ma már hű társam. |
|
 M
Bálványnak csiszolt óriás prizma,
a Nap fonalát is szétszakítja.
Sápadt fényemet polarizálja,
szivárványt öntve a hit tavába. |
|
 M
közönyköntösben
várva várunk,időtlen.
íriszünk szakadt |
|
 MM
Sétáltam a szép Dunaparton,
A verőfényes pesti oldalon..
Ha a Duna mesélni tudna,
Történelem könyvet írhatna. |
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda,
Laura, Alida napja van.
Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
