|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Mostanság könnyeim visszafelé folynak
Vége sincs, hossza sincs sajgó fájdalmamnak
Elönti agyamat sós könnyek tengere
S úszik benne múltunk sok-sok története |
|
 V
Hóvihar torlasztja el az utat,
Mindent pihékbe zárt a hó.
A hideg harap,vakít a porhó,
vonaglik a meztelen erdő. |
|
 V
Itt vagyunk, és együtt vagyunk,
tudjuk, örökké így marad,
mit kezdenénk egymás nélkül,
a vén padon, hol vártalak. |
|
 Gy
illatos edény a nő salamon bölcsessége
mint fullánkos fürge szárnyú méh
rájár a a csipővonalú balzsamos edényre
|
|
 Gy
Rád hagyom golyóstollamat.
Gyöngyöző poharam. Borom.
Száz félbehagyott álmomat.
Az összes meg nem írt sorom.
|
|
 H
Észrevettem. Fürödni indult,
Gyanútlanul és meztelen,
Talán húszévesen. |
|
 V
A fájdalom, a kétség, s az ártalom,
Oh, beitta magát rég, és rágalom,
Hogy feledni tud, ki egyszer félt;
Enyhülést, hogy idő majd hoz, hamisan ígért... |
|
 V
Egyszer gondolj majd te rám…
Egyedül vagy igazán.
Érezd, hogy én még vagyok
Talán rólad álmodok. |
|
 V
Út, mélységes ok,
kígyóként iszkol,
ledöntött évszakok,
felett táguló kék sikoly. |
|
 V
Ez itt
A két halál közötti lét,
Hol óriássá válik a tét. |
|
 V
Szeretet fénye csorduljon a Földre,
mint szép Napunké árad le mi ránk.
A gonosz sötétjét űzzük el örökre,
fényesen ragyogjon szeretet-glóriánk! |
|
 V
Lábam alatt
pattant
szikrázott a jég
gondolatban feléd |
|
 V
apránként beköltözik a múlás
évek bújkálnak sejtben szövetben
ráncokra ráncok erős hegesztés
nézni nem szabad hogyan öregszem |
|
 M
Tudod-e te, mi a kuka?
Ne legyél már olyan buta!
Szeméttároló edény,
tudatlan emberi lény!
|
|
 M
Együtt ért minket az alkony,
érintésed könnyű szél,
nyár derekán,
érett-méz csókod a számon, |
|
 M
Hogy mi lett a nagy falattal?
Megszereztem egy gyors mozdulattal,
Pötyinek adtam,
Rám ugrott, |
|
.jpg) MM
Ha szemed tükrébe nézek,
vágyad tüze éget.
Két karod-gyöngéd ölelése,
szívem perzselése!
|
|
 MM
Mosolyod a tavasz illata
Mosolyod virágzó életfa
|
|
 V
Elfásult vagy édes fiam
Sajnos ez már bizony így van
Elbújsz sok-sok ürügy mögé
Környezeted mind ezt nyögé
|
|
 V
a gyönyör fénye messze süt
még a betű is zúzmarás
dér öltözteti a derűt
vers-zsebemben fagy kotorász |
|
 V
amikor elgörbül az éjszaka
mint test fordul domború önmagába
öledbe ejti forrón és puhán
hajlata átsüt a ruhán |
|
 V
Ahol megjelensz, szikrázik a levegő,
ontod szép szavad, csodálatos szerető
nőnek születtél, szíved hárfán muzsikál
oly' szép a dallamod, egy szerelmes nyitány! |
|
 V
Szűz hópelyheken
a lebegő szerelmünk
ajkunkra olvad. |
|
 V
Jön a cirkusz, jön a cirkusz! Kiabáltam lelkesen,
Épp a nagyinál nyaralva, talán úgy nyolcévesen.
Vidéken ez szokott dolog, a sátorhely adva van,
A községi focipályán dolgoztak már szorgosan.
|
|
 V
Az utóbbi időben azon bosszankodom,
Hogy a sok szereplő motyogását hallom,
Fogalmam sem lehet azon tartalomról,
Ami rám van bízva, a hallomásomból. |
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
