|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Kifestett arccal, bumfordi cipőkben,
Két számmal nagyobb idétlen kabátban,
Kis trombitákkal zsebeiben bőven
Csetlett-botlott. Már ekkor megsajnáltam… |
|
 V
Magadból ennyire tellett.
A színpadon üres sörös dobozok. |
|
 V
Forog a malomkerék
Zubog a folyó
Vitorláját kibontja
Lélek és hajó |
|
 V
Kopasz fa tövében állok
Benne szép álmokat látok.
Álmodik a naptüzével
Szinte hallom, hogy énekel. |
|
 V
Amikor őszi eső veri az avart,
és fázósan, dideregve járod utadat:
gondolj rám! |
|
 V
Vétkünktől vergődve álmodom rólad,
s szökik hozzád újra a vágyam,
- mert te nem jössz - hiába vártam.
|
|
 V
ömlik az élet akár az eső
stressz-buborékot vet a pillanat
sebek csónakján sok jaj jön elő
a káoszból mely hosszan itt ragad |
|
 V
Zsákutcába kanyarodtál, láthatod
jobbra, balra kitekintesz, fájlalod
innen már ki ne jutsz soha egyedül,
hátramenet, gyakorolj csak, sikerül!
|
|
 V
Már mély sötét van
közeleg az este
ibolya szín csíkok
sem látszanak |
|
 V
Erdőn jártam, sárgult fák között,
Váratlanul kettévált az út,
Álltam soká a döntés előtt,
|
|
 V
Mint egy tündérálom,
Pereg az életem,
Száguldva, könnyedén,
Hol a szépség terem,
|
|
 MM
Trükk és álca az egész,
De mire az ember feleszmél,
Eltűnik a varázs,
A szemfényvesztés, a csillogás. |
|
 V
az alkony fénylik a horizonton
csendesen kúszik felénk az este
néma, sejtelmes az éjszaka
|
|
 V
Meghalt!
Megöltem, s nem fájt.
Elmúlt, fájdalmak árán,
de elmúlt, kitépte szívemből
az utolsó leheletet is.
|
|
 V
Luxushajó siklik a déli tengeren
harminc csomós sebességgel halad tova,
kapitány észleli, hogy vihar közeleg
reméli hajóhoz nem lesz oly' mostoha. |
|
 V
A lelkemet ez éltesse
Magyar lelkem ezt éltesse
Zenéljek a Kárpátokba
Zenéljek magyar hazámba:
|
|
 V
Még trónol, de ha tavasz kiáltoz,
a mosolygó ég odvába űzi,
hisz a dermedt bilincset nem tűri,
meggémberedett álmot kiátkoz.
|
|
 MM
Gyógyító szó. Energia.
Nevetés. Ezzel dolgozom.
Ha baj ér - nem tragédia
- lelkedet én "feloldozom"!
|
|
 MM
Bocsánatért esedezem,
Kitárva átkaroló két kezem.
Nem kérem hogy megérts engem,
De érzem ki voltam, s kivé lehetek.
|
|
 V
Hitem és erőm, Istentől fakad,
Szívemben a seb, néha felszakad
Olykor, néha rám süt még a fény,
Mert hitemből fakad a remény.
|
|
 V
Tisztuljon a kép mit köd beterít,
ébredj a susogó néma létben,
mert még míg mély álomba kerekít,
úgy lesz konok feszület mindenben.
|
|
 V
mint dúsfolyó, mely
szomjoltó, éltető, teremtő őserő,
|
|
 V
Az idő gyógyír mindenre,
a lelkiismeret büntet helyette.
Akkor már késő a könny,
a megbánás... |
|
 MM
A hívó ének a levegőben rezgett,
Az egyik gerle ilyet cselekedett,
Míg a másik kábultan hallgatott,
A barackfa virágai közt hintázott. |
|
 MM
réseket nyitott vasvirág kovácsa
szellemek osonnak ki-be kapun
míg légben mezítelenség lapul
két sikoly közt tátogó hold csodálja |
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
