|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 MM
Beteljesült a diákkori szerelmük,
Életvidám az életük, |
|
 Gy
Elhagy az ünnep, s pőrén magam vagyok.
Kérlek csak még egyszer,
adj nekem, egyetlen egy
boldog szülinapot! |
|
 Gy
A füve kiszáradt mára.
jó lesz még cigarettára,.
A fája is elkorhadt,
Jobb lesz, ha kivágja. |
|
 Gy
Álmomban nem láttalak,
de éreztem illatodat,
tested fűszeres nedveit,
ittam volna reggelig. |
|
 V
Ha lelked fáj, csak ordítanál!
Szíved vadul ver, vagy mit csinál?
Kínlódsz, zokogsz, könnyeid nyeled,
jövőd pillanatkép, nincs helyed! |
|
 V
ha azt hinném út van előttem
vagy legalább poros ösvény
szemrésembe a fény fösvény
az évszak sovány szülötte |
|
 V
Szürkén beleidomulok s nem lógok ki a sorból,
De büszke vagyok, s majd kilépek a porból.
Igaz barátaim mellettem, s van rájuk szükségem,
Volt egy-kettő, kiktől segítséget kértem.
|
|
 V
Egérke, egérke!
Hova szaladsz, hova
futsz? |
|
 V
Sólyom száll a rét felett,
fentről nézi népemet.
Fentről nézi népemet,
vigyázza a léptemet. |
|
 V
Gyönyörű haja, csillogott a fényben!
Mert haja fekete volt, mint az ében.
Szerettük egymást s jöttek a gyerekek,
De nem törte meg az élet.
|
|
 MM
Öreg kórház, kopott, komor,
Vén műtőben tumor-humor. |
|
 MM
Nem a Bermuda-háromszögben,
A Nyóckerben jöttem világra,
Rákóczi, Mátyás, Tisza Kálmán,
Három tér volt létem határa. |
|
 MM
A kórházi ágyamban fekve
Nem jön szememre álom,
Hiába keresem helyemet,
Mert sehogy sem találom. |
|
 MM
arcod
távolodó fénye
szemem sarkában
könnyben egyesül |
|
 MM
Én vagyok, akibe Isten
lehelt életet,
benned sincs belőle
kevesebb,
|
|
 MM
Szemparazsad most hévvel felizzva,
ajkainkon édesebb az íz ma.
Férfikezem már öledre téved,
izgatottan keresi a révet.
|
|
 V
Megnyílnak az Ég kapui,
Kirepülnek a lakói,
Picinyke gyermekek lesznek,
Szeretni a Földre jönnek,
|
|
 V
Komolyan magamat
végre hát nem veszem
ember a sok közül
csak ennyi a szerepem. |
|
 V
A légben zajló-vérű élet fázik,
Rongyos felhő lopva úsztat pára-kört,
Hópelyhek tánca láncos cseppbe mállik,
Szürke rabruhába öltözik a föld.
|
|
 V
Drága lélek tudnod kell, hogy nagyon szeretlek
Ölelő két karjaidban mindíg nevetek!
Elűzöd a bánatomat, könnyem sem pereg,
drága lélek úgy szeretlek, el nem feledlek. |
|
 V
Kívülálló, ki itt jársz a kórházban,
Ki is vagy?Látogató, rokon, vagy idegen,
Könyörületes szívvel nézz a kínlódásra,
Amivel találkozhatsz rendre idebent.
|
|
 V
Minden vásznon én voltam - ruhátlan -
csak egyre volt festve lágy, zöld selyem,
- bár formája teljesen hibátlan -
Mégis épphogy átsejlett, dús mellem. |
|
 V
Mint hajnalpára lecsapódik,
féke vesztett szavak gyümölcse,
semmibe kiáltott vízhang zeng,
s síkra szült délibáb körül leng. |
|
 MM
Emlékszem, tízéves voltam, mikor János keresztapám
Egy szép olasz mandolinnal engem megajándékozott,
Jó ember volt, muzikális, mosolygós és mindig vidám,
Ilyen becses, márkás hangszert még a Jézuska sem hozott… |
|
 MM
Rettegve robban a rétes szét,
rémesen rikácsol a népesség,
ritkásan rétegződő képesség,
riasztón rügyezik a zöldes rét. |
|
|
|
Ma 2026. június 10. szerda,
Margit, Gréta napja van.
Holnap Barnabás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
