|
Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
V
Anyánk míg főzött,
mindig énekelt,
a Dallam hét szekérrel
utána sietett,
|
|
V
Kicsi Szívem, jó éjszakát!
Jézuska majd vigyáz reád.
Álmodj szépet, kedveset.
Tündérek táncba vigyenek, |
|
V
Jött a parancs, zubbony, bakancs,
Marhavagon, tűző napon,
Vár rád baka Galícia,
Erőd fala, poklok szava. |
|
V
Szerelmünk egyre csak fogyott,
nejem is váláson gondolkodott..
Összeesküvést szőttünk,
anyósomtól, hogy megmeneküljünk...
|
|
V
a magány lenne veszettül nyomja
a kapucsengőt vagy fülem cseng
eseng egy hajléktalan vetkőzik
bomlott agyam tollpaplana alatt
egy nő a bőre simább a lepedőnél |
|
V
Kártyalapok kiterítve asztalán,
mondd a neved, ne késlekedj kiskomám!
Kártya pörög, megmondja ő azt ma már,
mit kapsz Te és milyen lesz a hozomány! |
|
V
Egy álom nyugszik itt. Halott... Lehet,
Te csendben jössz, szemed majd elfordítod,
Mert, hogy nézett ki, neked nem kell tudnod,
Csak azt: életért adott Életet. |
|
V
Hallom a dallamot,
forrni kezd a vérem;
lüktető ritmusom,
robban ereimben;
|
|
V
Kigyúltak a csillagok,
S gyönyörűen ragyogott
A szép augusztusi ég,
Csodás éjszakai kép.
|
|
V
Fiatalos a járásom,
éveim még nem számlálom,
nem festem be deres hajam,
más szeressen, ne én magam.
|
|
V
Most sertésnek a combja kerül bele – feldarabolva
apró kockára, s jól összekeverve az átsült
krumpli hasábokkal – tányérodnak közepébe.
Menj el a henteshez, s kérj tőle a rút röficombból! |
|
V
Négy éve írok már verseket.
Viseltem mindig súlyos terheket,
Melyeket magamra én akasztottam,
S melyekhez sajnos végig ragaszkodtam. |
|
V
Üres tested hangoltad az énekre,
Bár csókommal még nem érintettelek,
Csak a világosság, mint egy édes eső,
Akkor redőid szétnyíltak s láttalak téged. |
|
MM
A nyugvó Nap fénye ölel most keblére, amint a tűz duruzsol,
Nyaldosó lángjai, vad s heves szirmai mind lágy dallamot dúdol;
S a malom kereke rozogán felszelve a langyos szelet táncol. |
|
MM
Sóhajtásom megreked ágyam felett...árván
nyugalmát kívánom minden éjszakának,
ami vár még rám ezekután...fogytán. |
|
MM
A tejfehér ködfátyolon át nem láthattam,
Amint a vadlibák vonultak déli irányba, |
|
MM
dalukat szűrve naplementén
égi bort hörpölve írok
mézesbor-ízű őszi szél
hazáig susogó múzsám |
|
MM
Csend veszi körül az utcát,
Nem hallani senki kiabáló hangját.
|
|
MM
Márton, ki Szombathelyen született,
apja óhajára katona lett.
Szolgálta hűségesen császárát,
de egy koldusnak adta kabátját,
később Istent választja urává. |
|
MM
Kicsiny fürtös kislány,
Kit sokszor ölbe fogtam.....
Mára már gyermekeit nézem;
Ahogy vonulnak sorban..... |
|
MM
Lelkemben a csend moccanatlan,
mint harangszó szél karolásában,
simulni vágylak karjaimban
s illatként beszívni csendben, lassan. |
|
MM
A tűz ős fénye,
a víz örvénye.
az út ösvénye
vezet, vezet. |
|
M
Jaj, jaj milyen pőre,
így megy fel ragyogva,
holdfényben a bőre,
fényes teraszokra. |
|
M
Egyszer volt, ami volt
Egy kisleány megcsókolt.
Arcomon egy kicsi folt
Ami a csók nyoma volt. |
|
M
Hangok
Elfojtott hangok
A ki nem mondott szavak
Visszaköszönnek. |
|
|
|
Ma 2026. június 11. csütörtök, Barnabás napja van. Holnap Villő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|