|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 V
Hol vagytok tanítóim, régiek?
Tán mennybe emeltek az égiek.
Minden bizonnyal a felhők fölött
Folytatjátok, kis angyalok között |
|
 V
örök parancsot a léleknek,
mosolyognék, de tudom mindegy,
agyamban ezer kalapács üti,
ez már elvégeztetett. |
|
 V
Nincs elvárás, nincs: akarom,
Nincs ebben semmi fájdalom.
Csak érzés, mely könnyít a lelkeken,
Ha egy felé mennek vállvetve, fegyelmezetten. |
|
 V
A vihar messzire került,
Most az illatok versenyeznek erősen,
Mindegyikük úrként maradni szeretne,
A sejtelmes éjjelben. |
|
 V
Kitekintve az ablak üvegén
látom, miként a felhők szerte foszlanak,
s ahogyan a Nap szikrázó fénye |
|
 V
Ez az alma vándorolna,
ha nem épp egy alma volna
Süni hátán lovagolva,
süni lábon araszolva... |
|
 V
Lábaid alá tenném e selymet,
De semmim sincs, csak álmok érnek,
Őket lábad alá tehetem,
Lépj gyengéden, mert rajtuk lépkedsz. |
|
 V
vakon vezetni egyetlen kincsem,
-a gondolatom-,
melyet lelkem szakadt,de foltozott mezején
a jövőnek adom. |
|
 V
Benned otthonra leltem,
s otthonra leltél bennem. |
|
 V
Elmúltak az évek, hajunk is fehér lett
Megtaláltuk egymást sok év után,
De megint jött az őszi szél
És elvitte tőlünk szerelmünk illatát |
|
 V
erőt,egészséget,
S minden szépet,
Kellemeset, |
|
 V
Hol fekete, hol fehér
négyzeten nyerít a ló,
hiába rohan a futár,
mesterlövész áll a bástyán.
|
|
 V
ezerszer búcsúzik
s örökre marad
megtagadja Istent
majd imára fakad |
|
 V
Holddal, csillagokkal díszítve eget,
Napot is teremtett, s habos felleget.
Aztán a vizekbe csobbanó halat,
s fel a magos légbe szabad madarat. |
|
 V
Még föl se fogtam – hatvan évet éltem,
de belül szinte mi sem változott,
a régi arcom visszahevenyésztem,
csak az tűnt föl, hogy énhozzám kopott.
|
|
 V
Akkor is mozdulj meg,
Amikor elfogyott erőd
Ha összeszeded magad,
Újra erőre is kaphatsz.
|
|
 MM
Magyar, igen az vagyok én,
annak is teremtett az ég!
Erre nevelt szülém büszkén,
fújhat bármerről is a szél! |
|
 MM
Számomra hímzett palást az ég,
Ékítve ezüsttel s arannyal,
Amelyik sötét, fénytelen kék
Félhomállyal s világossággal,
Ezt lábaid elé fektetném. |
|
 V
Őszi erdő csendjét
felverik a szél kürtjei,
a fák gyérülő lombfüggönyét
átszúrják a fény tőrei. |
|
 MM
Isten olyan, mint a lélek
Amit soha meg nem értek.
Örülök és sírok néha
Értelme nincs talán még ma. |
|
 MM
Előttem lebeg,
mint délibáb mosolyod,
simogatnám arcod,
de csak a levegőt markolom. |
|
 MM
csodálkozások és részvétek
részvételek és elvételek
dorbézolások és ételek
hajlékony hajlékok nem
hajlongó hajléktalanok |
|
 H
Fényeztelek oly' sokáig,
nem tudtam, hogy nem szabad,
visszaéltél helyzeteddel
nem adtad Te önmagad!
|
|
 H
Járom ezt a várost, úgyszólván naponta,
Sajnos, a szép fogytán, s teret nyer a ronda,
Pásztáznak szemeim, rögzít memóriám,
De a látottaktól nem lehetek vidám.
|
|
 H
A tiszta szó naiv és
Egyenes;
Ürügyet árulásra
Nem keres.
|
|
|
|
Ma 2026. június 10. szerda,
Margit, Gréta napja van.
Holnap Barnabás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
