|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 V
E nagy tányér lecsót
magam elé veszem,
fel nem állok innen
amíg meg nem eszem. |
|
 V
mint rákos sejtet magából kivet
csak az aki beáll a sorba
amikor a karmester kartalanul csorba
mint antik szobor amit a földből kivett |
|
 MM
Időn túli erdőháton
Ülünk majd Atlantisz-ágon. |
|
 V
árnyak borulnak össze
hátam mögött
közöny
fáradtság leple arcomon |
|
 V
Hazajött Apu.
Meghozta az újságot.
Mi jó hírt hozott? |
|
 V
Doromboló macska a fotelban,
összegömbölyödik,
egérről álmodik. |
|
 V
Elmélyülten, gondolatomba zárva,
Csusszanó ruhasuhogás éleszt,
Padlót súrol szívek dobbanása,
Érzem, hideg kezek szemeimhez érnek. |
|
 V
Bubó doktor aztán e szörnyűséget látva,
emberanyagot kevert egy nagy tálba,
keverte egész nap, fortyogott az anyag,
azóta fekszik minden kutya hanyatt.
|
|
 MM
A delfinek szíve
vajhoz hasonló,
S a kenyéren
olvadó, |
|
 MM
Múltam nem volt soha, nem is lesz jövőm se
Nem akarok emlékezni, hallgatok elkenődve;
Mint akinek szívét tank alatt „tartósították”,
Nekem már nem fáj - tegnapi, vagy mai – „valóság”. |
|
 MM
Azt az ifjú hangot kilopom a múltból,
Lelkem rezegjen, mint rég,
Bár már lassan ablakomhoz érek ...
Sötétedik bennem minden, lehúzott redőnyként. |
|
.jpg) MM
Fátyolba burkolta az élet emlékedet,
keresnélek, de elvittek
belőlem a fellegek,
|
|
 V
Tudtam célom, reményem egyfelől,
de idealizált álomkörök
ragyogtak majd tűntek szemem elől,
tompa közhelyek felhői mögött.
|
|
 V
Elteltek az évek
hajunk szép fehér lett,
arcunk simasága álom
erre hiába is vágyom.
|
|
 V
Ha fohászkodom
Elmondom napi imám-
Segíts! Segítek. |
|
 V
Tengernyi bánat,
körömnyi öröm,
ilyen az élet,
mégis - köszönöm. |
|
 V
Gyöngyként fut le sós-keserű könnyem
eltűnődve az est árnyain.
Imádkoznak ólmos köd-közönyben
égre nyújtott csupasz ágaim. |
|
 V
s a meddő, zokogó gránitok között
a késői lepkék
káposztatáncot jártak.
Nézem a képet.
|
|
 V
míg a napfelkeltét várjuk
felhőkbe rendeződik a pénz
és alig tízmillió felesleges ember
forgolódik odakint hideg van |
|
Lelked békés szigetén, hol nyugalmadat megleled,
Tegnapoknak csalfa szavát örökre elfeleded,
Virágos rét illatával csörgedező folyamok,
Bizakodva, reménykedve álmodják a holnapot! |
|
 V
A világnak mindegy,
tetszik vagy sem;
úgy tesz ahogy tartja kénye-kedve,
mintha természetes lenne, |
|
 V
- hazátlan bitang -
s hogy mellé leülve éjjel
ne maradjak magam
veled
|
|
 V
csak napra napot lapozok
sóhajok szólnak magányról
ahogy elpártolt tőlem hited |
|
 V
emberi sebeim kötözi a tavasz
lelkem horzsolt ujján virágillat-tapasz
hold-vattacukor édesíti az eget
kívánom az édent de mindig csak Veled |
|
 V
melynek pengecsókját
már annyira vágyom,
hogy ne legyen semmim,
semmim, csak halálom. |
|
|
|
Ma 2026. június 11. csütörtök,
Barnabás napja van.
Holnap Villő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
