|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 MM
Csodálatos terveink füstbe mentek,
Csodálatos álmaink elrepültek,
Beteg lelkem nem tud megnyugodni,
Az eszem, nem tud másra gondolni! |
|
 MM
Bár alkotnék szobrot
mi ércnél maradandóbb,
de lelkem csak versbe fűzi
a kimondatlan gondolatot. |
|
 MM
Vidáman hullámzik a nevetés tánca,
kisimul az arcunk minden apró ránca.
Szemünk mosolyától vidámul a lelkünk.
Mindennapok gondját könnyebb elviselnünk. |
|
 MM
s míg lestem hogyan örülik a kedvem,
a felnőttségbe is beleszerettem,
s úgy adott lángot akkor az a rőzse,
hogy ma is szítok meleget belőle. |
|
 MM
Tudjátok?! Ma vettem észre..
A bőröm kezd kiszáradni és
Félek, hogy papírként leejtenek.
|
|
 MM
A szavaknak van jelentésük,
de nincsen értelmük,
ha leírod őket,
csak egymáshoz illeszkedő betűk.
|
|
 MM
Mikor a szádat csókolom
Az nem szeretet jó tudom.
Szerelem a legjavából
Egyenest a kicsi szádból. |
|
 MM
El sem búcsúztál,mentél a mozdulatlan
messzire.Vége.Nincs utánad ösvény.
A kapu bezárva mögötted,
kísértet járt utánad,állt a légben. |
|
 M
évszak-tévesztő
levelek maradásra ítélve
ablak tárt szembogarad
a félelem függönyei mögött |
|
 M
Nem is nehéz tán verset írni
kell hozzá néhány gondolat
a forma már csupán csak annyi
hol egybefűzve megmarad |
|
 M
Üresen tátong a fészek,
belülről rombolja enyészet.
Szélén csak gubbasztva vár,
|
|
 MM
Nincs semmi reményed, már elég rég
Még a vak is látja, hogy közeledik hozzád a vég
A lehetőségek végesek,az alkalmat elszalasztják
Értsd meg, hiába álmodtál,hiába Te szívós szulák
|
|
 MM
Előtted térdelve fogadj el
Száz vörös rózsaszálat,
Szorítsd magadhoz,
Mert lelkemből árad! |
|
 MM
Olyan vagy nekem, mint nyelvnek a szó,
Mely által minden, mi szép, elmondható.
|
|
 MM
Egyszer talán ősszel,
mikor a fák elhullajtják lombjukat
úgy szeretném,
leereszkednék kecsesen egy sírgödörbe,
akár egy elfonnyadt levél.
|
|
 MM
Már naponta küszködök könnyeimmel,
patakként akar kitörni belőlem az élet
mert sosem, soha meg nem érthettem
hogy elmúlásunk csak fejezetnyi tétel!
|
|
 MM
Várj egy kicsit
nézd, pattan az orgona,
szétveti zöld haját,
s lila ernyőit felénk tárja,
|
|
 MM
deresre húzom magam
vagy az élet botoz rajtam
a fene se tudja
egyszer majd megunja
|
|
 MM
Aranyfényű napsütés melege öleli a tájat,
langyos szellő simogatja, a szendergő fákat.
Először a hóvirág kecses fejecskéi nyíltak,
a tavasz első hírnökei, vidáman pompáznak. |
|
 MM
Legyél álmom és tündérem,
Ne légy mosoly csak egy képen.
Szerelmem álmot ad neked,
Örökké járok én veled. |
|
 MM
Lerakódott, megkövült törmelék
emel zátonyt a szabadság elé...
engedd el, mondd ki : elég!
S nyílt szívvel nézz a Nap felé! |
|
 MM
Ablakot nyit az ég most a szép tavaszra,
Sétámon találtam rá egy falragaszra:
Álarcodat kapd elő, farsangolj velünk,
Maskarába bújtatva telet űzetünk. |
|
 M
Elengedtelek...
mint fényt a csillagok,
s nem tudlak követni, mert erőm elfogyott. |
|
 M
Lázas, hideg, szüzek
Kik nem tudják, hogy mi is következik.
Hosszú borzongás Őket átszeli,
S bevagdossa testüket,megbélyegzi. |
|
 M
Madár, madár, madár,
Szinestollú kis cinegemadár.
Te vagy az Év madara, |
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda,
Laura, Alida napja van.
Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
