|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 N
Velem szemben jött egy férfi kabátban és kalapban.
Figyeltem lépését, álmos volt és lassú;
Nem értettem, hogy kabátja miért olyan hosszú.
Elegáns cipőjét félig nadrág takarta; |
|
 MM
szép lassan
körbe
jár a szöveg
az övé,
az enyém
- a tied |
|
 M
búcsúzom,
búcsúzom szóban,
ölelésben és el nem csattant csókokban, |
|
 M
Szerettem én ,szőkét is,barnát is,
Szerettem én ,szépet is,csúnyát is !
Szerettem fiatalt ,időset,
Szerettem a szerelmes nőket ! |
|
 M
Lelkem felejtés asztalára
helyeztem pára-gömbbe zárva.
Mint egy burába rejtett virág,
oly halvány hatalmú e világ. |
|
 M
Csak a meztelen éjszaka
ölelkezik velem, csak
a semmibe táguló
érintés lehet enyém. |
|
 M
Határon innen és tűl
de sokszor jártam egykor.
Mindíg azon gondolkodtam,
Határon belül vagyok
vagy már azon túl? |
|
 M
Kártyajátékosok
órák óta ülnek,
izgalom-izzadtság
lebeg körülöttük. |
|
 M
Úgy érzem, még lobogok...
érzem,még szárnyalok...
félek, e tűzben ellobbanok...
s illanó, könnyű hamuvá válok.
|
|
 M
Csillag, Föld és tenger
Álmodik az ember.
Játszik a végtelennel
Benne a nagy csenddel.
|
|
 MM
Belém hőkölt a tél fagyos árja
Hideg havát álmában zokogta
Tépte, törte, derékba csavarta
Vihar- csendjét meredtem reám fázta. |
|
 M
megkövesedtem városom füstjén
drogos diákok dohányos pácban
esőben áztam fagyélen fáztam |
|
 M
Átfolytál rajtam.
Az utolsó molekulád is
kiürült belőlem.
|
|
 M
Mégis, mégis
Egyszer úgyis
Jön
A Nyár. |
|
 M
Halvány felejtésbe zuhanó hajnali tájon
Gyöngypárát festő szederszemű álom |
|
 N
Csalódtam én már annyit, elég volt!
Én már senkitől nem akarok semmit,
Se csillag, se gyógyító örömfény,
Én már nem akarok senki életében lenni!
|
|
 N
Miért kell nekem mindig titokban sírni?
Miért kell nekem mindig erősnek tűnni?
Néha olyan jó lenne nem gondolni semmit.
Se jót, se rosszat; csak úgy csendben lenni.
|
|
 N
Táncoló táltostűz, mit vad szarvasbika árnya
Repül lelkem kapuin, s súrol mint a sas szárnya
Lelkem tavában, hullámokat keltve szel tova
Mint a pörgő falevél ősszel repül...Hova?
|
|
 Gy
Te az ábrándos álmokat szereted,
álommá formálsz engem is,hogy szerethess! |
|
 Gy
Sötét árnyban
magam is
árnnyá válok, |
|
 N
Meghasonlott ember
önmagával vívott harca,
fájdalmas boncolgatás,
énem tisztulása.
|
|
 Gy
De a lelked...nos, az elérhet
magas csúcsokat, bérceket!
Szárnyalva eléri az eget,
s megvalósít szép reményeket! |
|
 MM
Mikor érzem, hogy sírni tudnék,
Fájdalmamat szavakba öntöm,
Míg a formákból kicsorog...
Hát Én így sírok ! |
|
 MM
Mesteri munkám
legyen e bárka,
dicsérje Argosz kezét a világ!
|
|
 M
Angyalok trombitája hallik
megbújva rejtett mélyén a kertnek,
kései füvek ölelik
kandikálnak a barna kelyhek, |
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda,
Laura, Alida napja van.
Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
