|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 N
Csillagok…
Bársony szövetre szórt
kicsiny gyémántok.
|
|
 N
A hófehér csend
tükörtó jegén küldi
szerelmét felém
|
|
 N
A toronyba zárt királylány
Kire a Nap sem süt tán
Mindig szerelemre lel
A mesékben mi érdekel … |
|
 N
Kivénhedt költő lett sziszifusz,
nincs már a tollában spiritusz.
Ám piszkos agyában
csak malackodás van,
amit már nem tűr a papirusz. |
|
 N
Még ne add fel!
Szeress, hogy szerethessenek!
Higgy, mert biztosan lesz kinek!
Zengjen dalod,
|
|
 N
Mikor a szél felhőkazlakat
hajszol nyugatról, s csillagokat
szikráztat a tavaszi égen,
és gólya vitorláz, mint régen; |
|
 N
tétova kéz
remegő váll.
Mindent feladnál,
benne maradj,
testébe költözz,
|
|
 M
Álmom beszövi a valóságot,
gyarlóságom létét enyhíti,
Átível álmom a létembe,
Testembe, lelkembe, szívembe.
|
|
 Gy
Hangtalan zongora mutatja messze jársz,
Talán egy másik országban csak rám vársz.
S rólam álmodsz a sötét éjjelek magányában,
Arcom látod az álmaid édes zuhatagában. |
|
 N
túl csillagtalan a kúttalan puszta
a gémeskút nyikorogni lusta
rideg csordában fáradt a bika
vágóhídra kívánkozik temérdek husa
|
|
 N
Ó, Istenem! Mennyi vér is hullott
e szép vidékre az idő óta
hogy valamikor – jó párszáz éve –
először dúlta fel hazánkat horda. |
|
 N
Ha könnyű lenne...könnyen elfeledném...
ha könnyű lenne...mosolyát hamar feledném...
ha könnyű lenne...szeme tükrében nem fürdőznék...
ha könnyű lenne...új életemben lubickolva elmerülnék!
|
|
 N
Tüzet csiholok a kőből,
Szerelmest a szép nőből.
Követ addig verem össze
Kiköpi a tüzet közbe. |
|
 M
A beteg elmegy orvoshoz,
illetékes gyógyítóhoz.
Panaszolja: fáj a hasa,
mondaná meg, mi a baja. |
|
 M
Ölelj,míg két karod zsibbadásba nem merül,
Álmodj,míg a lidérc messze elkerül.. |
|
 M
Tudod-e mit jelent, önzetlen szeretni?
Mindenkinek adni, sohasem elvenni!
Szeretetet szórni az egész világra,
a szíved mélyéről, viszonzást nem várva! |
|
 Gy
a készre pörgés benne volt a kézben,
a cipelés a test igyekezetében,
így ringatta az asszonynép a terhet, |
|
 Gy
Kibukkan bár a vallomás,
és elsírom a versemet,
ne hallja azt meg senki más !
Búcsúztatom az életet. |
|
 M
Búcsúznom kellene tőled
indultam,hogy keresselek.
Sötét van,csak a csillagok ragyognak.
|
|
 M
Tél volt, amikor a szemünk egymásért csillogott,
Gyöngéd szeretettel magadhoz ölelt a két karod.
Kósza vándor, fehér köpenyét lábunk alá terítette,
Jégcsapok tükrében szépítkezett az álmos reggel. |
|
 M
Zúgó szelek, mint csermely csörej, karolják által a hegyfokot,
Prizmatesttel a hótükörben napfény szül káprázatot,
A levegő itt oly tiszta, mint barlangmélyi gyémánttest,
Az égvászonra felhőbolyhot fehér angyalecset fest. |
|
 M
Épít a szó,
téglára tégla,
barátság, hit emelkedik…
|
|
 M
Elvesztem szemedben
Gondolkodni nem mertem
Igaz, nem is akartam
Kezed kezemben tarthattam |
|
 M
A Földünk rettentően unja a rá nehezedő terheit
A túlnépesedett nemzedék már félve körbe tekint
Természeti katasztrófák és egyre szűkül a élettér
Felmelegedés adja hírül a meteorológus,s omló jéghegy a háttér |
|
 Cs
idő végtelenjén
útra kél a lélek.
|
|
|
|
Ma 2026. június 17. szerda,
Laura, Alida napja van.
Holnap Levente napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
