|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
 Gy
Csikorog a masina, dolgozik,
Az ember nem gondolkozik,
Lassan leáll nem mozdul többé,
Az egész kép így vált törtté. |
|
 M
Lánctalpat feszítek az apró kerekekre,
Füstnyomot festek az éhes ágyúcsövekre,
Bombát faragok egy Spitfire hasa alá,
Rézpanelt formálok kíváncsi periszkóppá, |
|
 M
Életlen sarló rozsdál a hóban,
ezzel aratni nem lehet, - valóban.
Nyeletlen kalapács piszmog a vason,
ebből sem lesz már nemzeti vagyon.
|
|
 M
Sötét az éj, a Csillagok ezüst fénnyel szikráznak,
előttem, hatalmas tábortűz lángjai táncolnak.
A tűz túloldalán Te állsz, egyedül, magadban,
szemedben a lángok fénye, pajkosan lobban. |
|
 M
Ha szerelem, ez és nem múló vágy csak,
azzá alakít, amivé akarod,
általad leszek teljesen önmagam.
|
|
 Gy
Halkan sóhajt,
Majd elalszik
Az érzés.
Álom-remény csillan,
S fájdalom hanyatlik
Lelke mélyén. |
|
 Gy
az ösztön űz át minden akadályon
a kielégülést nehezen találom
előlem szökellsz kacéran haladsz
zöld patak vízében úsznak ebihalak |
|
 Gy
És Földanya, fogadd el szeretettel,
- gyermekeid téged szőnek imába.
energiánk száll hozzád üzenettel:
ennyi szív nem doboghat hiába. |
|
 Gy
Kopott homok-szavak
peregnek gondok között,
s mint dűnéket épít
hatalmas mezők fölött |
|
 Gy
Mit ér a szív,ha nincs benne szeretet?
Mit ér a jövő,ha még a múlt is elveszett?
Mit ér a boldogság,ha fájdalommal átkozzák? |
|
 Gy
Szépség ül a tájon,
erdőn,mezőn ,virágon,
felhőn, égen ,fákon, |
|
 MM
Most azon fáradozom hogy bemutatkozom,
Ennél többet magamról nem is mondhatok
Boldoggá tesz a tudat,hogy köztetek vagyok.
Majdnem költők ifjú dalnokok |
|
 MM
Az ember legnagyobb kincse :
az " itt és ,most"
A pillanat megismételhetetlen.
|
|
 MM
A háromfejű Kerberosz őrizte kőkapukon túl
Holtakat felébresztő kegyetlen muzsika hangja gyúl;
Foszló tetemek forognak koporsóikban nyugtalan,
Kísértetek ámokfutnak a temetőben hangtalan,
|
|
 MM
csillagok fénye
hideget
lehel,
kék ég
mély csöndjére.
|
|
 M
Valami elveszett,
itt hagyott,
valahogy megkoptak
a csillagok.
|
|
 Gy
Hát szorítsd kezét, és homlokára
még utoljára lágy csókot adj…
Legyen szeretet az útitársa,
s légy tört szemében Te a vigasz… |
|
 M
Lényemnek Te vagy a története
A boldogság bennem sokkal nagyobb volt,
Erősebb, mint Én s Téged az ölembe rakott, |
|
 M
Minden pillanat
A végtelen része,
Ha nincs, ki örökítse
Elvész a végtelenbe. |
|
 M
soká nem merészkedsz: nem szabad
- lefejt a tiltás - kövér lakat
őrzi titkod |
|
 M
a magasban
merev fellegek
bámulják a város
gyönyörű fényeit
|
|
 M
A zöld folyó lágy íve
folyt előttem s míg mentem
a dús melegben fázva
kavargó kék szememben
elsápadtak az erdők,
|
|
 Cs
De megadja magát a Nap,
S a Holdra mutat,
Hogy árnyékként,
Tündököljön az éj egén. |
|
 M
Furcsa, fekete férgek
ellepték a vidéket.
Katonás rendben vonultak,
nem féltek ők, nem osontak. |
|
 Gy
Lomha árnyék lesből surran,
Vadászpuska nagyot durran.
Megugrik a tapsifüles,
Elnyeli a parti füzes. |
|
|
|
Ma 2026. június 19. péntek,
Gyárfás napja van.
Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
