|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 M
A virágoskert is tele kibúvó virággal,
kinyílott hóvirág és kiváncsi jácint százával!
Úgy féltem őket, mert szeretem mindet,
Ez a huncut időjárás, ne vigyen el mindent! |
|
 M
Szíved hangja az enyém,
Mindenkié a kenyér.
Szívem dobog, mint a dob
Én te reád hallgatok. |
|
 M
Pörög bennem egy gondolat
Ha meg nyerem a kocsimat.
Ha visszakapom jogsimat
Mindenkit elviszek |
|
 M
Visszalopom, ma visszalopom
álmaim! - Mint aki rettenetében
utolsó kötélvéget keres szirtjén
a szerelemnek, - mert szerettelek. |
|
 M
Sokáig csak álmodtalak magamnak,
És nem olyan rég megtaláltalak.
Rám találtál Te is,
De nem merted azonnal felfedni. |
|
 M
Golyószóróval lőtt szét gyűrött vászon lelkemen
foltoznád a lyukakat, csak kérdés hogy van nekem?
Ha szólhatok még pár szót, hisz ennyi talán kijárna,
ha kell, az utadról letérek, vagy álljak eléd hiába?
|
|
 M
Neved lebegett a parttalan időben,
hullámzott, mint Debussy tengere –
de megjött a part, s a kikötőből
kharon bárkája vitt téged végleg el. |
|
 M
Mulandó a világ,
ám ha lelkedben játék.
|
|
 Gy.
Napsugárragyogás,
Félénk álmodozás,
|
|
 Gy
Rózsaágyon száll az álom,
szirmai közt rád találtam,
vágyam tested rabja lett,
rózsabimbó, jöjj, - szeress! |
|
 MM
életünk vakvágányon kisiklott vonat
fogság
észre sem vetted hogy elmúlt
a karácsony a születés az élet
ez a vonat sem előre sem vissza
|
|
 MM
Körülöttük fehér falak
Egytől egyig hallgatnak
Üveggolyók gurulnak szét
Hallják a nevetés szelét
|
|
.jpg) MM
Nyolcvan év,
bizony hogy súlya van,
s hogy mennyire volt súlyos,
vagy súlytalan,
Justitianál a mérleg,
|
|
 MM
Még csillagpenge szaggatja szét bensőmet,
Még láthatatlan könnycseppeket sírok,
Még vasököl-bilincs szorítja tüdőmet,
Még keserű sorú verseket írok,
|
|
 N
Ennyi volt Veled, most záródott kapu.
Többé nem érdekel, fáj-e neked?
Bennem már meghalt ez a szerelem.
Te talán nem akartad, hogy így legyen?
|
|
 N
Álmomban most úgy ölelsz át,hogy csókod szinte éget,
foggal marlak vérvörösre, a mennybe viszlek Téged,
s bőröm szinte lángol, a verejték gyönyört sistereg,
széttúrva az ágynemű,minden izom megremeg, |
|
 N
Hazugságok vöröstéglás fala ölel,
Akár álnok gyomrú labirint,
Nincs kivezető út, se távol, se közel,
Csak egy zord kísértet; óva int:
|
|
 N
Te, aki ködökben kerested.
Én, aki poklokban találtam.
Mi, akik elvesztegettük
fényünk a feltámadásban.
|
|
 N
Villanó késpenge
Csilingelve-zengve,
Áll a fenyődeszkába,
S megpihen remegve... |
|
 MM
El sem mentél, érkezésed sincsen
Az idő az elmúlásnak nevelt
Elmaradásod fájdalma bilincsem. |
|
 M
Nyurga széllel versenyt futó
Kis csikó
tudod-e hogy nyargalásod
Mire jó
|
|
 M
Elmegyek egy helyre, ahol nem kereshetsz,
Nem találsz rám soha, többé nem nevethetsz,
Se rajtam, se máson; kit az arcod rabul ejtett.
Elmegyek majd oda, ahol mindent elfelejtek. |
|
 M
Hogyha eljössz, hogyha itt leszel velem,
Olyan boldog, lesz az én árva szivem!
Olyan sokszor gondolok Terád,
Éjjel-nappal az eszemben jársz! |
|
 M
Csend- amelyik némaságával
az őrületbe kerget
Csend- melynek üvöltése
zúgva zakatol fülembe
|
|
 M
mint gyerekkorom kék-tiszta álma
a felhők fehérített lepedők
s a vágyam mindeniken megizzad |
|
|
|
Ma 2026. június 18. csütörtök,
Levente napja van.
Holnap Gyárfás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
