|
 Vendég: 33
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 N
Ismerd múltját jelenével.
Mindig az a döntő, amit teszel
Hol van szíved, lelked, ha nem cselekszel
Talán mindent így vesztesz el.
|
|
 N
Nem akartak szépet tenni,
körükből tán ennyi elég,
erre, arra pörgettyűzni,
velük tartott a mindenség. |
|
 N
- ha hullanál -
gyöngyszavaimmal
felemellek |
|
 N
friss puha párnát ringat az ág.
Szánon a csengő dallama szól,
pinty szava válaszol rá valahol.
Hólepedőből még nem elég,
engedi gyöngyeit szórni az ég.
|
|
 M
Ha egyszer, a föld az éggel
összeér-
S a természet fellázad ellenünk. |
|
 MM
Hóvirág szökken
zöldek virulnak
kiskerti szögben. |
|
 MM
Hajad veres-rőt száz csigája,
huncut szemed, amint ragyog,
kerek farod, ha jár riszálva,
bizony, én elveszett vagyok ! |
|
 MM
Fenn szikrázó éji sarló,
Égi nagyúr, fényt pazarló,
Dagályt termő ős tudat;
Vándoroknak ő mutatja
Az utat. |
|
 MM
vajon ki szőtte s melyikünké a háló
a szerelmi lepke s repülő rovar
kitin alól zizzenve szálló
áttetsző gyönyört kavar |
|
 MM
Sétál a vad víztükrön
Arcán csak az édes öröm
Rám néz, és már tudom
Megleltem végső világom
|
|
 Gy
Köszönöm sorsomnak ezt a napot.
A felejthetetlen órákat Veled.
A nyugalmat, az öröm mámorát,
hogy hosszabbodott az életed. |
|
 Cs
Gyermekként vágytam
szelekkel versenyt futni!
Gyermekként láttam,
jobb álmodni, mint tudni! |
|
 Gy.
Sírni szeretnék gyermekin
Édesanyám vállán zokogni,
S az Úristennek mécsesében,
Mint jóravaló láng lobogni. |
|
 N
Minden mibe hiszek és minden amit tudtam
Mindezt elveszik tőlem, nem jutok haza
Mikor világom összedől tarts engem s magad
Vigyél ki innen, emelj föl s velem maradj
|
|
 N
Egy szép, ezüstös, téli hajnalon
A fenyők csipkeruhát öltöttek
Gubbasztva verebek figyeltek
Vörösen égett a horizont
Sejtelmes ég lágy hópelyheket ont… |
|
 N
Teremtés értéke,
Egy egész életre,
Nyomot hagy mindenkiben,
Mert az érték tovább él a szívben. |
|
 N
Vedd kezedbe ezt a gyertyát,
Mit neked adok, így Karácsony tájt.
Gyújtsd meg hamar, ne tétovázz,
Szívedbe hadd legyen újra fényár.
|
|
 MM
nem viszlek az erdőbe:
túl sötét van
én se mennék
ott a félelem lapul
|
|
 N
mi lesz veled?
nem foghatom mindig kezed!
talpra kell állni,
az életből,muszáj levizsgázni! |
|
 M
Most aztán mit tegyek?
Mert volt egy balesetem.
Szép szemek megigéztek
Már megint félre léptem.
|
|
 N
Boldogság volt, öröm, keserű gyötrelem,
színes szivárvány az égen,
sziporkázó tűzijáték,
testet-lelket átható ajándék. |
|
 N
Elvesztett józanság
vissza nem tér soha.
Hogyha visszatérnél,
– hiába vágysz oda – |
|
 N
Egy kézfogástól meggyőzöm magam,
a kéznek takaratlan arca van,
kemény, meleg, vagy lágy – tapintható,
határozott, mint mondatban a szó, |
|
 M
Itt állok múlt reménye s foglya:
tiszta szavak kutakodója,
igéket keres a nyelvem -
terelni sorsom szebb mederben. |
|
 M
Gondolj rám,éjjel és nappal.
Gondolj rám,a felkelő nappal.
Gondolj rám,ha fáj a szíved,
Gondolj rám,ha nincs jó kedved. |
|
|
|
Ma 2026. június 18. csütörtök,
Levente napja van.
Holnap Gyárfás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
