|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
 MM
átlátszó üveggömb
a csupasz alkonyat |
|
 H
Naponta kezeimben nyújtom át neki
Lelkem csupasz mezítelenségét,
Estére mind vetkezem vétkes bűneit
S hintem erény-magjaim szerteszét.
|
|
 H
Megöregedett az anyós,
Sűrűn festi ősz haját,
Szervezete is meggyengült,
Elkap minden nyavaját. |
|
 H
A kolozsvári utcákat járva,
Betévedtem a Botanikuskertbe,
Ott estéli világítást lelve...
Vasárnap volt, sétányai üresek,
|
|
 Gy
A szívem a karjaidban neked szeretne utoljára dobbanni... |
|
 Gy
Az idő hatalmas úr elmúlik a perc konokul,
de a lélek a gondolat őrzi minden percét e csodának |
|
 N
Ragyog a Napsugárban
a sokszinű fák levele,
megszépíti napjainkat,
a Tél előhírnöke.
|
|
 Gy
Lassan lehullunk az avarba,
utószor még, egymásba marva,
eljárjuk násztáncunk az ősznek.
|
|
 N
Felment a hegytetőre,
felállt a szírt szélére.
Elszállt, mint a madár.
Rendőrök találtak rá.
|
|
 N
Birtokomon mikor fel s alá járok,
Megesik, hogy önnön szavamba vágok,
Néha fel-felugrok a dombtetőre,
Lássák,hogy van a hulladéknak őre. |
|
 Cs
hazug szavaknak hittél,
bókok rabja lettél:
paprikajancsi,
csalók bábja, |
|
 N
Élhetnél három évvel többet,
mondtad – ha mától nem dohányzol.
Egemen parazsak köröznek,
egyetlen cigaretta lángol.
|
|
 Cs
Minden vihar után, nap ragyog az égen
eljön, majd kit régóta keresel.
Rád talál ismét a szerelem. |
|
 Gy
Az ősz lantja bágyadt fény
Játszik a fa hulló levelén.
Arra sétálok te meg én,
Látványa tied meg az enyém. |
|
 Cs
Vén homokdűnéken csípős szél futkos át,
A didergő égen szakad a pufajka.
Mohón keresi, míg elkékül az ajka
Az elfogyó Holdnak pálinkás butykosát. |
|
 N
Nem hiszed,de bennem élsz örökre...
nem hiszed,valahol éltem melletted él...
veled él,lélegzik,dobban egyszerre...
szíved dobbanásában mindig újat remél! |
|
 Gy
Kezedben, a könyv életre kel.
Ha szeretettel fordulsz hozzá,
titkát felfedi. |
|
 Gy
Ő messze világ:
A legmagasabb ormon nyíló legszebb virág.
|
|
 MM
gyors folyású, cserfes.
Látogass meg, kedves!
Adom magam, hogyha szomjad érzed,
hűsítem a lépted. |
|
 N
Részegen ringnak a fények a vízen,
lámpa vetíti a szórt sugarat.
Alszik a város, csak én vagyok ébren,
egymagam járom a bús utamat.
|
|
 H
Szürke napok darálják a testemet,
Sötét árnyak borítják a lelkemet,
Már nem érzem azt, hogy élek, |
|
 H
holnapunk már nem lehet.
Te temess majd el |
|
 MM
Elmentél, mint az utolsó busz.
Csak hozzád nincs éjszakai járat.
|
|
 H
Az elveszett harcok nem fájnak,
S a vérző sebeim sem ott a mellemben,
De fájnak azok a csúnya kezek,
melyek harcolni, gyávaságuk miatt, hátrálnak esztelen. |
|
 H
Zápor közeleg |
|
|
|
Ma 2026. június 20. szombat,
Rafael napja van.
Holnap Alajos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
