|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 A
Neve is volt Kázmér vagy Elemér
Nem emlékszem mert elszaladt tőlem, hisz ő egy egér! |
|
 H
Fodros felleg pongyolában
Bíborszegett álruhában
Szunnyadok a léteden. |
|
 Z
Becsüljük meg a kicsit is,
Mit a Sors ad nekünk, |
|
 Z
Embernyelvet nem tanulnak
Önvédelem csak a cél
Alakzatba tömörülve
Senkit semmi baj nem ér.
|
|
 Z
Távol a fák között, úgy tűnt el
semmibe, szőke árnyad,
mint ahogy est lepi fekete
lepellel, lombos fákat.
|
|
 Z
Ködbe veszett jövő,
Mi lesz a következő.
|
|
 Z
Sejtelmesen súgó sellők sodrása
Csermelye csábító csókokkal csobbanó
Émelyítő érzelmek észveszejtő érje
|
|
 H
Élet! Néha bár kedves vagy hozzám,
De én tudom, hogy gyűlölsz,
Tudom, Élet, hogy előbb vagy utóbb,
De bizonyosan megölsz!
|
|
 H
Halgass meg,én jól tudom:
El fogsz felejteni.
Mert túl messze,az időben mélyedve
Távolodol.
|
|
 H
Bármily’ lesz életem,
itt volt én tanyám.
Sopronban tanultunk
néhány éven át. |
|
 H
Elhagytam az árnyékomat,
ott liheg a lépcső alján.
Nem reped el a fékcsöved,
hogyha az a fékcső talján! |
|
 H
Nem foglak elfeledni, jól tudom.
Ha sorsunk szét válik,
Elmémben továbbra is ott maradsz.
|
|
 M
A szerelmes-szenvedélyes,
forró nyári éjjelek
emlékét most elnyeli
a hirtelen felébredő
félelmetes felelősségérzés: |
|
 M
Mikor követtem csillagom útját,
hajóztam tengeren, jobb kikötő után,
éreztem testem végnélküli álmát
s a boldogságot - lidérc volt csupán. |
|
 M
Bennem mosolyog a Nap
És az esti alkonyat,
Bennem laknak a vágyak
Ahányszor csak látlak. |
|
 M
Bánatod tükréről
sarjadó cseppek,
porcelánhídon kopognak.
- Szeretlek... |
|
 M
Dániel a keresztény szentírásban próféta
Neve az ítélő Isten bölcsességét hordozza
Jó szándékú, törekszik jótevővé válni
Mindég az emberiség javát szolgálni |
|
 M
kezemben a gitár húrja egyre jajgat.
dalfakasztó könnyeit gyűjtögeti s már hallgat.
Vénusz lettem,kartalan Milói,
már csak könnyzápor zúdul,milliónyi. |
|
 M
Voltál velem éjeimben, álmaimban;
gyöngyházfényű éjszakában, karjaimban.
Napjaimban, emlékeimben, gondolataimban,
ragyogó napban, szomorú napban. |
|
 M
Piros ajkamon ma is hordom bélyegét,
Borzalmas néma utolsó estnek.
Nyárnak nyugvásában harcoknak nyomát láttam, |
|
 M
Tollas tüllös tündérlányok,
libben lebben a szoknyájuk
Piciny lábuk körbetáncol,
-hozzatok hírt a világból.- |
|
 M
Sokat ittál,
de nem eleget,
ezért vitted el
az utolsó üveget. |
|
 M
Utánad küldöm az álmokat,
hol betemetett öröm mi várja,
csak gyengeségem ami Te vagy
él még, hogy szívemnek sírját ássa. |
|
 M
ő képes volt,
mire más nem...
Legördített sorai
szívemig zuhantak; |
|
 M
Mások kinjait látom
Reszketve ülnek az ágyon |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
