|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Alkonyat, s én újra látom az arcodat.
Kér, hogy ragadjam meg érted újra kardomat.
Szavakat suttog felém, töredékeit pár emléknek.
Pár emléknek, mik arra a régi táncra újra felkérnek.
|
|
 H
Varázsos múlt muzsikája, a fényben
Hunyorgó, szelíd szemed újra látom,
Állok tudattalan vágy éveiben,
Felidéződik bennem ifjúságom. |
|
 H
Kéklő egek magasán,
Hol szirteken a béke,
Ott tündököl csak igazán,
Egy érzelemnek léte!
|
|
 M
Állok.....csak némán ...bárgyú egymagam...
Beszántom ugar,....fáradt,satnya agyam!!
Van.....igaz..vannak barátok és ....Ő...
Kicsit kétes,csalfa remény.....a jövendő! |
|
 M
A városnak éjjelében,
Mikor a liliomok nehezen eveznek vizes felhőkön
S a te házad gerendáin tornászik
Más nőnek parfümje... |
|
 M
Szomorú szemében a szerelem,
mint fekete éjben a csillagok, úgy ragyog.
- Ő a fény a sötétségben. |
|
 M
Lazán, csak -úgy dobok rád
... ..... ......... ...
másszor betöltelek; sötét mellé világosat
ciklámen szomszédságába sárgát - |
|
 M
Kacér szemeid kékjével
Forró vágyad hívogató kéjével
Feldúlod a világom,
Tested bíbor bársonyát úgy kívánom |
|
 H
Tenyeredbe helyeztem életem.
Vigyázni akartál rá.Elhiszem.
|
|
 H
Arra gondolta, hogy
fejest kellene ugrani.
Fodrozó vízben felfedezni tested,
Észrevenni benne sellő arcodat.
|
|
 M
Járom a várost,
nézem a népet.
Robogok előre,
zajlik az élet. |
|
 M
Harmincéves, Kasza Nova,
A falu nagy bikája,
Legtöbb nővel volt már dolga,
Sok-sok férfi utálja. |
|
 M
Kétségbeesetten verdeső szárnyaikkal
Hasítanak az ég mélykék tengerén,
Délnek repülnek, céltudattal, emelt fővel
A jobb élet keltette remény szelén. |
|
 M
Mi hitünk az igazság Istene
E hit a magyarok szelleme.
E nélkül a haza nem haza
Ki nem érzi ezt átok maga.
|
|
 H
Oly lustán nyújtózik ma a Nap az égen,
mint ébredő nő selyem párnája ölén.
Ki gyönyörűséggel, a kezével éppen
keble hegy-völgyeit simítja könnyedén.
|
|
 M
Az egeret el sem kergetem.
Így is sok a dolgom énnekem.
A bundámat fényesítgetem,
dorombolás az én énekem.
|
|
 M
Visszatértél te is hozzám,
Ismeretlen ismerősöm.
Rokonvérem nem is voltál,
Arcodat én mégis őrzöm. |
|
 A
Az ostoba, gyarló és megalázó vágy,
Mélyen a képzeletembe vájta magát.
Szánalmas mivoltában itt feszengett bennem,
Nem engedett a régi önmagamnak lennem.
|
|
 A
Most meggyötörve előtted fekszem...
Kétségbeesve csak állsz felettem!
|
|
 A
Csak bámul, és álmodik, képzelet
Szabja rá ruhát, mit sosem vesz fel.
Tölgy elhajtja a rózsaszín szelet.
Kölyök fejbe realitást nevel.
|
|
 H
Emlékezz szavamra,
Bízzál önmagadba,
Mert nem rosszak a gondolatok,
Az elmédben már olvasok.
|
|
 H
ha tövig is vágnád bicskád szalonnámba,
ujbegyemmel akkor is kioltanám gyertyám |
|
 M
nekünk találkoznunk kell
az út végén
ne tévesszen meg
a csalfa fény |
|
 M
Szolgáló-sors az övé
- írhatunk, akár kettőezerkilencet...
hazafelé az étkezdéből
titokban, a forgalom csendjét kilesve:
Vétkezik, ételt csen!
|
|
 M
Fekete rózsa szirma száll, egy angyal szobra fölött
Magával
Ragadja egy kisfiú élettel teli szemét. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
