|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Mielőtt eléd lépek
ködlepte kanyargós utamat bejárom |
|
 H
Életünk térképe tenyerünkbe van rajzolva,
Micsoda költő az, ki ezeket leírta. . .
Barázdált utak jobbra és balsorsra,
Mindenkinek más, és más van kiosztva.
|
|
 H
Felhők suhannak az égen,
Búslakodom, nem vagy velem.
Várom, hogy az idő elteljen,
Fejem újra válladon pihenjen.
|
|
 H
Légy szabad, mint a madár
nézz fel az égre, mert vár.
Hogy szabadon éld az életed
ugorj fel az égre énvelem.
|
|
 M
Szabad vagyok,
mint a sasok
Szárnyalok az égen,
onnan csak nézem. |
|
 M
Macska ül az egeremen,
elzavarnám, nem tehetem.
Ő a családunk kedvence,
feleségemnek védence. |
|
 M
Mint csontboltozat alól kiröppenő,
Tétova, merengő gondolat,
Perdülsz ellankadva, szétterülve némán,
Magadba ölelve a térnek egy darabját. |
|
 H
A magas Égből vagy a mélyből jössz
Gyönyörü figyelésed jó vagy rossz.
Szétszórod a boldogságot,gyilkolsz
Téged a boral hasonlitlak...
|
|
 H
Bíborban úszik a lenyugvó Nap s az ég
Az utolsó percekben,
Mielőtt még eltűnne a fénykorong
A láthatár-peremen.
|
|
 H
Arcotokat
rejtő
mosoly
elveti
|
|
 H
Még mindig látom magam előtt a tudás házát,
Eger város egyik legszebb iskoláját.
Reggelente ablakai nagy szemekkel néztek rám,
Akkoriban szívem másfelé húzott talán.
|
|
 H
Az élet lehet vidám,
Ha szeretem igazán.
Én akarom a napot,
Az égen a csillagot.
|
|
 M
Múló ábránd voltál, pillanat.
Elvitt a szél, a nap.
Elvitt messze. |
|
 M
Illatod fahéja lángra lobban bennem,
amint nedves ajkam fehér nyakadhoz ér.
Izzón rádtapadva rózsaszínre festem
s nyíló pórusaidon átszalad a vér. |
|
 H
Kék könnytenger lepi el a tájat,
Egy tündér virraszt éjjel, vigaszt nem találva.
Segíteni akar az elárvult lányon,
Hogy túl tudjon lépni a nyomorúságon.
|
|
 H
új világ születik
a csend
dombjai mögött
|
|
 H
Miközben
könyveimet
mohón
bújom!
|
|
 M
Időm a jövő és várlak még téged,
Tudom a szíved szerelmes dalát tényleg.
Mondtam én minden éjszakán azt is a Holdnak,
Téged semmi, senki nem pótolhat. |
|
 M
lehulló szirmaid fodrozó tóvizén
véremmel színezem megfakult álmaink
múlthamvas kebleden mennybélin hallgatok
rekesztve szívemnek szabadult vágyait
|
|
 M
Ő az állatok királya,
Fél tőle minden falka.
Büszkén tekint a világra,
Útját senki nem állhatja. |
|
 M
Idő ácsorogtató
kackiás nap a mai, és
hasonlatos volt - az Óév
utolsója is; |
|
 M
Látod-e, sárga a csőr eme dalnokon? Énje jelentve?!
Ingyen a dallam, a béresed, ámulat illeti, másnak
Ebben a perben is állhat a vád szava, el lehet ejtve,
És ez a végzetes őscsata lett ma a vég a bogárnak. |
|
 M
Fájdalmas...e döglött,vén sárgolyó....
Festem vízióim....emberekkel táncoló..
Sebzett lelkem...mint megannyi fáklyaláng...
Haragos tenger....üvöltő,vad... óceán... |
|
 H
Egykorvolt kövek és falak,
Elbűvölő szökőkutak,
Égbe szökő mesetornyok,
Tündökölő virágszirmok,
|
|
 H
Nem adhatok próféciát,
úri bölcsességet.
Nem adhatok vagyonokat,
sem jó egészséget.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
